Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: Iparosok, kereskedők és a közjó szolgái

Iparosok, kereskedők és a közjó szolgái Az ipari munkát a XX. századig csupán a kézműipar jelentette a faluban. Egy-egy kovács, a szíjártók, vargák - mint láttuk - inkább távolabbi vidékről érkeztek a Szent István napi búcsúra, mint írták „a templom napjára". Jelentősebb volt Náprádfán a fazekas ipar. Bár erről csupán egyetlen adatunk van a XVIII. század végéről, abból mégis jelentősebb számú iparosra következtethetünk, akik minden bizonnyal a zsellérek közül kerülhettek ki. Inkább a mezőgazdasághoz köthetők a malmok, de a szakirodalom mégis inkább ipari létesítménynek tekinti őket. Az érintett településeknek sokáig nem volt malmuk. Pl. Náprádfáról Karácsonyfára hordták a jobbágyok őrletni a gabonájukat. Amikor az nem működött, akkor pedig Szentpéterföldére vagy Pákára. Később, amikor Gutorföldének is lett malma, a jobbágyok sokat panaszkodtak miatta, hogy a felduzzasztott víz miatt nem használhatók a rétjeik. (Ez szinte valamennyi környékbeli, alacsony esésű vízfolyás esetében így volt. Fenti állításunk igazolására számtalan példát hozhatnánk máshonnan, de van erre vonatkozó helyben is.) 1777-ben ezt vallották a jobbágyok: „Malom ugyan Vagyon határukban, de az több Kárt, mint hasznot tesz, " A Magyar Országos Levéltárban a Széchenyi család iratai között őriznek egy nyilatkozatot, amelyet Dervarits Antal gutorföldei földbirtokos, Zala vármegye táblabírája, az őt kérésükkel megkereső, a Széchényi család pölöskei uradalmának tisztjei részére adott. A nyilatkozatból megtudjuk, hogy ő 1817-ben Gutorfölde határában, saját birtokán vízimalmot építtetett. Mivel a malom a náprádfai rétek mellett volt, melyeket a Széchényi uradalom bérbe szokott kiadni, a tisztek kérték, hogy a malom fejét egy lábnyira szállíttassa le, mert a magas vízállás miatt a rétek használhatatlanok. Dervarits a jó szomszédi viszony fenntartása végett úgy döntött, hogy átad gr. Széchényi Ferencnek és jogutódainak a Gutorföldéhez tartozó „... Rádi Házi puszta mellett a régi malom helyénél rétembül egy darab öt ölnyi szélességű és hosszában egészlen a Görbői puszta köztt leendő Könnyebb communicatio végett útnak. " Az így létesítendő utat a Széchényiek addig használhatják, míg ők nem támasztanak nehézséget Dervarits fenti malmának működése ellen. Ha ilyesmi mégis megtörténne, akkor ő a fentiek szerint átengedett rétjét visszaveszi. E feltétellel arra vállalt kötelezettséget, hogy jelen nyilatkozat keltétől számított egy éven belül teljesíti a pölöskei tisztek kérését.

1 A nyilatkozat kelt Gutorföldén, 1817. szeptember 25-én. A XIX. század közepéről származó térképeken nem jelölnek malmot, csupán 118