Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A falu mezőgazdasága

október 24-én, élve a privatizációs lehetőséggel megvásárolták a ménest és megalakult a Kabala Ménes Kft.

28 A negyvenes évek végi, ötvenes évek eleji első szövetkezetesítési hullámnak sikeresen ellenállt Gutorfölde és Náprádfa. Az egyénileg dolgozó gazdák életét azonban alaposan megkeserítették a folyton szigorodó beszolgáltatási, begyűjtési és adózási ukázok. Az 1956-os forradalom leverése után azonban már senki sem menekülhetett meg a tsz-tagság alól. Gutorföldén 1959. december l-jén alakult meg az Összefogás Tsz 912 kh-on, 216 taggal. Elnöke Keresztúri István lett. Ugyanekkor hozták létre Náprádfán - Csertalakossal közösen - az Új Élet Tszt-t 360 kh-on, 181 taggal, Leránt Károly elnökletével. A szövetkezetek meglehetősen gyenge lábakon állhattak, mivel már 1962. február l-jén egyesítették a gutori és náprádfai tsz-eket Összefogás néven. A gutorföldei egység dominanciáját mutatja, hogy az új formáció elnöke Keresztúri István lett, aki 1977-ig irányította a gazdálkodást. A következő szervezeti változás 1969. március 2-án következett be, midőn a szentpéterföldei Új Élet szakszövetkezet beolvadt az Összefogás Tsz-be. Az így összevont gazdaság területe már 3093 kh-at ért el, a tagok száma pedig 564-et. 1977-ben Igaz István lett a tsz elnöke, akit 1982-ben Mihálka Kálmán követett, őt pedig 1985-ben Völgyi László váltotta.

29 A termelőszövetkezeti gazdálkodás a kezdetek után még hosszú évekig meglehetősen döcögve haladt. A fő profil mindvégig a szántóföldi növénytermesztés volt, de mellette az állattenyésztésnek is egyre fontosabb szerep jutott. A nyolcvanas években, a több lábon állás, valamint a munkaerő helyben foglalkoztatása céljából több melléküzemágat is teremtett a szövetkezet, így jött létre az asztalosműhely, egy kisebb konfekcióüzem, izzólámpa csomagoló, valamint egy horgászcikkeket előállító részleg.

30 A fő termény mindig a kenyérgabona volt. A gépesítettségre jellemző, hogy 1968-ban 50 holdat még kézzel, 100 holdat aratógéppel, de 413 holdat már kombájnnal vágtak le.

31 Egy 1969-es adatsor szerint a tsz a következő növényeket termesztette; kenyérgabona: 360 kh, őszi árpa: 40 kh, zab: 5 kh, takarmánygabona: 126 kh, kukorica: 140 kh, len: 50 kh, lucerna: 69 kh, vöröshere: 65 kh, szarvaskerep: 82 kh. Az állatállomány 389 szarvasmarhából - ebből 99 tehén - és 29 lóból állt, amit a tsz vezetői nem tartottak kielégítőnek.

32 1970-ben a tsz négy falu határában 2832 kh-on gazdálkodott, amelyből szántó: 1583 kh, gyümölcsös: 132 kh, erdő: 523 kh, rét 446 kh, legelő: 112 kh, szőlő: 7 kh, kivett és egyéb terület pedig 29 kh volt. A szövetkezet taglétszáma 314 főre csökkent, amelyből dolgozó tag 168, bedolgozó családtag 42, alkalmazott 53, a többi nyugdíjas volt. A következő években egyre inkább csökkent a dolgozó tagok és nőtt az alkalmazottak száma. Ettől az időtől kezdve erősödött meg a háztáji gazdálkodás, melynek keretében kb. 300 szarvasmarhát és 1500 sertést hizlaltak a magánházaknál.

33 A tsz. 108