Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Bodorkós Zsolt: A település földrajzi és geológiai viszonyai

A település földrajzi és geológiai viszonyai Gutorfölde és környéke tájföldrajzi értelemben a Nyugat-Zalai-dombság két kistájának, a Dél-Göcseji-dombságnak és az Észak-Göcseji-dombságnak a határán fekszik. A határhelyzet legmarkánsabban a vidék geomorfológiai arculatában mutatkozik meg, de tetten érhetjük vízrajzi adottságok tekintetében is. Ha képzeletben a felszín alá tekintünk, körülbelül három kilométeres mélységben a földtörténeti középkor (mezozooikum: triász, jura, kréta) üledékeit találjuk. Közvetlenül a falu alatt ezek az ismert legidősebb kőzetek (koruk 245-65 millió év), de ezeken kívül a környéken előfordulnak ennél idősebb, a földtörténeti ókorból származó kőzetek is. A mezozoos rétegekre jelentős üledékhézaggal harmadidőszaki - miocén - üledékek rakódtak le nagy vastagságban. Egykor, az e helyütt is hullámzó Pannon-tóban közel kettő kilométer vastagságú agyagos, homokos üledék halmozódott fel, majd 6-7 millió éve a tó feltöltődését követően a folyók váltak a fő felszínalakító tényezővé. Az északi és nyugati irányból érkező vízfolyások homokos és kavicsos üledékeket teregettek szét nagy vastagságban. Felszíni feltárás híján ezeket a rétegeket sajnos közvetlenül nem tanulmányozhatjuk. A dombok északi oldalán foltokban a jégkorszakban hullóporból képződött lösz jelenik meg, mely néhol a jelentős mennyiségű csapadék hatására kilúgozódott, tömöttebbé vált, lejtőfolyamatokkal részben áttelepített ún. glaciális vályoggá alakult. Ezt a jégkori vályogot használta fel alapanyagnak a helyi téglagyár is. Geológiai szelvényünk legfelső rétegét a talajtakaró képezi. A talajképző folyamatokat az alapkőzet jellege és a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. A patakvölgyeket öntéstalajok jellemzik, míg a dombvidék általánosan elterjedt talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj, melynek legfőbb jellemzője a rossz vízgazdálkodás és a savanyú kémhatás. Létrejöttében nagy szerepe van a jelentős évi csapadékmennyiségnek, ugyanis a sok csapadék miatt a talajban agyagbemosódás hatására egy szinte teljesen vízzáró réteg alakulhat ki, aminek következtében pangó vizek jelennek meg. A pangóvíz a talajban redukciós folyamatokat indít el, így a talajszelvény mélyebb részén egy foltos, „márványos" megjelenésű szint alakul ki, ahol a zöld foltok a pangóvizes időszakban képződnek vasvegyületek redukciójából, a barna foltok pedig a szárazabb periódusokban - szintén vasvegyületekből - oxidáció hatására jönnek létre. A térség fő vízfolyása a Berek-patak, mely Pusztamagyaród határában ered és Ortaháza mellett torkollik a Csertába. Útján számos vízfolyás, így a falu határában északról a Szigeti- és a Béci-patak, délről a Kis-patak táplálja vízét. A község a patakvölgyekbe települt, néhol felkúszva a völgyek oldalá7