Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

történt meg a zalaegerszegi gettóba.

6 A július elején Auschwitzba deportáltak közül a gázkamrákban életét veszítette özv. Bedő (Blumenschein) Simonne, szül. Hoffmann Erzsébet, Bedő József és neje szül. Gottlieb Anna, Molnár (Mailander) Ernő és neje szül. Szegvári Gabriella, valamint fiúk Ottó. Valamennyiük neve szerepel a gutorföldei halotti anyakönyvben. Egy 1944. május 6-án kelt dokumentum rajtuk kívül még sárga csillag viselésére kötelezte Molnár Veronikát és Bedő Máriát, akik szerencsésen hazatértek a deportálásból. Ugyancsak ebben a névsorban olvasható még Preisz Mária, Dr. Havas József és felesége, valamint két gyermekük Havas Mihály és Havas Géza, végezetül a cselédlányuk Krausz Margit neve, de további sorsuk ismeretlen.

7 1945 februárjában megkezdődött a cigányok összegyűjtése is, melynek során a körjegyzőség területéről 17 cigány személyt írtak össze.

8 A nyilasok 1944. októberi hatalomátvétele után Farkas Péter lett a nyilaspárti ún. községvezető. A helyettese Fitos György, a pártszolgálat vezető Györei Károly, a paraszt széktartó Gergely Ferenc, a fegyveres pártszolgálatosok pedig Csordás József és Kulcsár István lettek.

9 Farkas Péter már 1938-39ben tagja lett a nyilaskeresztes pártnak, ahonnét egy év után kilépett, majd -a háború utáni népbíróságon tett vallomása szerint - 1944 novemberében vállalt ismét szerepet Czigány Vendel nyilas járásvezető „felszólítására". Elmondása szerint italmérési engedélye visszavonásával zsarolták.

10 Az 1945 nyarán Zalaegerszegen megtartott népbírósági perben Farkast egy év hat hónap, míg a többi említett funkcionáriust hat hónap börtönbüntetésre ítélték. A népügyészség fellebbezése folytán a Népbíróságok Országos Tanácsa 1946-ban Farkas Péter esetében két év hat hónapra szigorította annak büntetését, míg a többiekét helybenhagyta.

11 1944 végén a háború közelsége egyre érezhetőbbé vált. Folyamatosan érkeztek a menekültek és áttelepítettek az ország keleti részéből, illetve Budapestről. Novemberben a gutori és a náprádfai iskola tantermeiben 100 olasz hadifoglyot helyeztek el 10 fős német őrizet alatt. Gutorföldére kerültek a munkaképesek, míg Náprádfára a betegek, akik közül ketten meghaltak, őket a gutori temetőben hantolták el.

12 1945 elejétől egyre gyakoribbá váltak a katonai beszállásolások, egy január eleji dokumentum 25 német katona ittlétéről tudósít.

13 A második világháború évei során majdnem annyian estek el a két faluból a különféle csatatereken, mint az első világháború idején. Az áldozatok emlékét Gutorföldén az első világháborús emlékmű oldalára felszerelt táblán, Náprádfán pedig a két háború áldozatainak újonnan állított emlékművön örökítették meg, amelynek elkészítésére csak 1990 után nyílott mód. 70