Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Velence - Erdőfalva

1557-ben Ákosházi Sárkány Benedek unokája, Goztoni Beel Györgyné kéri a leányágat illető részt a nagyapja Zala megyei Gutorfölde, Sziget, Tormafölde, Dobri, Balasérfalva, Salomvár, Hermánfalva, Németfalva, Erdeifalu, Tompa, Gyertyánág, Bencze Ebergény, Szentmárton, Bazitahegye, Iklód, Desicz és Kisfalud falubeli birtokaiból testvéreitől, a Sárkány fiúktól.

128 1565-ben néhai Zychi Balázs fia Mihály fiának Ferencnek a fia Mihály kéri több Zala és Somogy megyei birtok tulajdonjogát a zalavári hiteles helytől. A birtokokat ekkor Pernezy Klára, az említett Balázs fia Lászlónak a fia István özvegye bírta. Indokként azt hozta fel, hogy Zychi István örökös nélkül halt meg, így jog szerint az oldalági családtagokat illeti meg.

129 Kisfalud szintén elpusztult a törökkorban. Ezt követő első említése 1736-ból származik. 1736. január 13-án a Kutason lakó Kaczor György a vasvári káptalan előtt bérbe adta: Kacorlak, Dúsnak, Pölöskefő, Szigetelő, Szigetke, Börzönce, Mantha, Fölső Orosztony, Aracsa, Szerdahely, Desics, Hahót, Gutorfölde, Kisfalud helységekben lévő mindennemű jussát és jogait az Egerben lakó Dely Istvánnak. A bérlő kötelezte magát, hogy bármit szerez a fenti helységekben, annak felét átadja Kaczor Györgynek és örököseinek, másik felét megtartja munkája béréül. Az oklevél Zalaegerszegen kelt.

130 Ma Tófejhez tartozik. Velence A XVI. század közepén - 1548, 1552, 1564 és 1566-ban - Görbővel, Erdőfalvával és Náprádfával szerepel az Eördögh család birtokaként. 1552ben „Bencze" néven említik, ennek ellenére nem tudjuk, hogy merre feküdt. Csánki idézett művében több Bencze nevű helységet is felsorol. Az általunk keresettet Novától északnyugatra helyezi el. Az oklevelek alapján megállapította, hogy a Salomváriaké, illetve a Térjék családé volt.

131 Erdőfalva Annak ellenére, hogy több alkalommal szerepel Gutorföldével és Náprádfával együtt, nem tudjuk, hogy hol helyezkedett el. Csánki a Bak és Pölöske közti erdőrészre teszi helyét.

132 A náprádfai jobbágyok művelték határát a falu pusztulása után, ezért nehéz ezt elfogadni, mert Pölöskéhez sokkal közelebb esik. A falunak tehát Náprádfához közelebb kellett lennie. Ezt támasztja alá az 1728-as adat: "Szomszédos ide Erdőfalva praedium, amelyet az uradalom a posessióban fekvő jobbágytelkekhez kapcsolt".^ 57