Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)
Molnár László: Élet a török után - Náprádfa
Cseléd, nőtlen 11 Lélekszám 255 A falu az alábbi szolgáltatásokat köteles adni a földesúrnak: Gyalog robotot 1173 nap Kilenced 12 Ft 46 krajcár Vwtualia 7 Ft 13 krajcár Gazdapénz 35 Ft Karácsonyfa 8 3/8 öl Fonás 50 2/8 öl 78 Az összeírásból látható, hogy valóban a módosított urbárium alapján szolgálnak, mert nem természetben, hanem pénzben fizetnek. Ennek, mint láttuk ára is lett, mert a földesúr bevezette a házanként kivetett 1 Ft gazdapénzt. Az 1793-as adat azonban ellentmond fentieknek, mert itt azt olvashatjuk, hogy a kilencedet természetben kell leadniuk a földesúrnak. Az egy évvel korábbinál 17 fővel magasabb a lélekszám, 272 fő. 1795-ben 34 telkes jobbágyról írnak, akik 9,5 telket bírnak, és 16 házas zsellért. Természetben szolgáltatják a robotot 79 1799-ben , Vályi munkájában ezt írja: „Magyar falu, gr. Szétsenyi uraság, lakosai catholikusok, fekszik Pölöskétől délnek három és félórányira, a lakosok többnyire fazekasok, a cserépedényekkel kereskednek vásárokban s faluról-falura, határja tágas, földgyei elegek, réttyei jók és elegendők, legelője, erdeje elég, de a vízáradások károsítani szoktak." 80 1802-re jelentősen - 30 fővel - csökken a falu lakossága. 234 katolikus és 8 zsidó lakosa van ekkor a falunak. 1803-ban a falu lakói szerződést kötnek gr. Széchényi Ferenc pölöskei tiszttartójával a makkoltatás feltételeiről. A falu a megállapított sertésszám fejében az uradalom pénztárába Szent Márton napján (november 11.) egy öszszegben 390 Ft-ot köteles befizetni. A megállapított darabszám felett makkoltatott sertések után külön kell fizetni. A szerződést a falu nevében a bíró és két esküdt írta alá. Ismereteink szerint ezen a szerződésen szerepel először a falu pecsétje. A szerződés a Magyar Országos Levéltárban található. A napóleoni háborúk megkövetelték az országtól a hadi készülődést. Hogy milyen eredménye volt, azt a győri csata bizonyította, de ennek ellenére nagyon sok pozitívuma is volt. így elkészültek az utak, vizek felmérései; a nem nemes népesség katonai összeírásából pedig sok, a lakosság összetételére vonatkozó adatot ismerünk meg. 1817-ben a falu jobbágyai kérelemmel fordulnak gr. Széchényi Ferenchez: „...Hogy azon Feles Réteket, mellyeket Szomszéd Kozmadomjai Határ mellett... Excellenciád kegyelmébül már ez előtt is több esztendőktül fogva 48