Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Náprádfa

sunkal, hanem inkább keserves kárunkal Uj esztendötül való Szolgálatunkat nem akarja bé számlálni az Robotban, hanem tsak most három hete kiadott Urbáriumunk alkalmatosságával újra akarja velünk a Robotott ki Szolgáltatni egész esztendőre. Negyedik az, hogy a minémő tsekély Réteink vannak, hitünk le tételét, semmivel álétván Conscriptor Uraink a holy egy szekérre való volna, mindenütt másfélre tetetődött, és az földeket á midőn mérték Conscriptor Uraink, olyanokat tettek Hely földeknek, á melyeket se szántani, se vetni nem lehet, és éppen semmi hasznát nem lehet venni: a mi keserves, még a Lencsét, Lendeket is akarja megdézsmálni... " - Kérik a Commissariust, hogy fenti sérelmeiket orvosolja. Mint említettük az irat hátoldalán olvashatók a királyi commissarius döntései is latinul. Ezek: Mivel az összeírás idején nem a pénzben való megváltást választották, a kilencedet természetben kötelesek fizetni. Mivel azonban, az urbáriumot csak 1768. július elején hirdették ki, ezért a kilencednek, a robotnak s minden egyéb szolgáltatásnak csak felét kell az urbárium szerint fizetniük. Az irtásföldek után, melyeket a telki állományhoz csatoltak az úrbérrendezés során, mindaddig nem kötelesek robotolni, ameddig a földesúr az irtásföldek megváltási árát kezükhöz ki nem fizeti. És pedig úgy, hogy ahány mérősek az irtásföldek, annyival kevesebb napi igásrobotot teljesítenek. A telki állományhoz nem csatolt irtásföldek után terragium címén minden terményből tizedet kötelesek adni. Az 1769-ben kiadott újabb urbárium, amely a megyei összeíró biztos rendelkezései után született, az alábbiakat tartalmazza: A jobbágytelek mérete megnőtt a korábbihoz képest, a 16 hold helyett 22 hold lett, a 3 szekérnyi rét 8-ra nőtt. Ezek a számok önmagukban pozitívnak tűnnek, azok is lennének, ha marad a korábbi árendás rendszer, de a megváltozott körülmények miatt hátrányossá vált a jobbágyok részére, mert termésük után természetben kellett a kilencedet beszolgáltatniuk. Ugyancsak szigorítást jelent, hogy a korcsmáitatás jogát, amely általában bevett korábbi szokás szerint Szent Mihálytól (szeptember 29.) Szent Györgyig (április 24.) illette a jobbágyokat, a földesúr rendelkezése folytán most csak karácsonyig árulhatták borukat, így itt is bevételtől estek el. Ez persze nem egyedi eset. Ebben az időben szinte kivétel nélkül hasonló megszorításokat alkalmaztak az uradalmak mindenütt. Ez a folyamat, mint azt korábban már említettük, már a Rákóczi szabadságharc bukását követően megindult és erre az időre teljesedett ki. Ekkor a faluban 28 jobbágy és 3 házas zsellér élt. A pákai plébánián lefolytatott Canonica Visitatio jegyzőkönyvéből a faluról az alábbi népességet érintő adatok olvashatók ki a plébánosnak járó juttatásokból 1774-ben: Náprádfa kétórányira az anyaegyháztól. 45