Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Náprádfa

egervári, szentgyörgyvári és pölöskei uradalmakban lévő birtokaikat. Az öszszeírás magyarul íródott, Repce Szemerén, 1740. december 26-án. Az összeírásból a Náprádfára vonatkozó részeket emeltük ki, kivonatosan. E szerint a Széchényieknek ekkor 13 telkes jobbágyuk van a faluban. Kivétel nélkül féltelkesek. A 13 családból azonban kettő Jövevény", azaz szabadmenetelű, szabadköltözésű, másképpen zsellér. A többi 11 azonban örökös jobbágy. A jobbágytelkekhez egységesen 16 köblösnyi szántóföld és 3 kaszásnyi rét tartozik. Ezért mindegyikük 2 forint 50 dénár hely-bérletet fizet. Az apróbb ajándékokat is készpénzben váltják meg. A faluban 7 zsellércsalád is van, amelyek ugyan maguk házában laknak, de földjük csak a házhoz tartozó kiskert, mert: „Ezeknek különböző szántó Földeik és Réttyeik nincsenek, hanem ha a 'fönt [írt] gazdák - a jobbágyok maguk ott elszámlált földjeiből engednek nékiek. " Ami azt jelenti, hogy különböző részes művelés vagy bérlet fejében használhatnak bizonyos területeket. (A részes művelésnek ez a módja a XX. század hatvanas éveiben még élt, főleg idős emberek adták át ily módon művelésre földjeiket, amelyeket megművelni nem bírtak.) Mivel a jobbágyok a robotot pénzzel váltották meg, ezért nem robotolnak, de - a földesúrral kötött megállapodás szerint - aratáskor minden háztól, minden napra adnak egy-egy munkást. A zsellérek minden évben 12 napot havonta egyet szolgálnak. A jobbágyok évente háromszor adnak hosszú fuvarba szekeret, továbbá 10 denar Karácsonyfa-pénzt. Ez az ajándék megváltás. A falu határa dombos, az ott lévő szántóföldeket a lezúduló víz nagy esők alkalmával gyakran elmossa. A földekről lemosott hordalék viszont rétjeiket teszi tönkre, továbbá a patakok is gyakran elöntik, ezért szénájuk is erősen sasos, kakás. Az 1739. esztendő Szent Iván napján (június 24.) iszonyú jégverés pusztította el az egész határt. Káraikat 5-6 évnél előbb aligha fogják kiheverni. Meglepő, hogy míg korábban azt vallották, hogy legelőjük mindenféle állataik részére elegendő, most arról panaszkodnak, hogy a szomszéd falvak határában tudnak csak legeltetni, amiért viszont fűbért kell fizetniük. A Széchényi alattvalók a földesuraknak régebben 6 forintot, most pedig az őket ért károk miatt, a földesúr külön engedélye alapján 4 forint korcsmaárendát fizetnek évente. A falu határában van egy kb. 60 holdas erdő. Gyertyános, tölgyes. Paraszti épületre való fa azért van benne. Makkján évente kb. 200 sertést tudnak meghizlalni. Jó makktermő évben 6 Ft makk-bérletet fizetnek átalányként, s akkor a földesúr más falu sertéseit nem engedi rá a makkra.

66 Itt vissza kell utalnunk a korábbi adatra, mely szerint makkon hízott sertésekből évente 25 Ft bevételük van. 42