Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Náprádfa

Az új birtokos azonban nem sokáig élvezhette újonnan szerzett birtokai hasznát, mert azt a török, a környező községekhez hasonlóan, elpusztította; a földesurat pedig a Wesselényi féle szervezkedésben való részvételéért fő- és vagyonvesztésre ítélték, és 1671-ben kivégezték. A falu pusztulását, két egymást követő összeírás, az 1672. és az 1673. évi is megerősíti. Az 1672. éviben azt olvashatjuk, hogy semmilyen földesúri jövedelmet nem hoz, míg az 1673-as azt is leírja, hogy - korábban művelt földjeit bozót verte fel, aki akar, szabadon foghat belőle művelésre.

59 A koronára szállt pölöskei uradalmat I. Lipót 1677-ben Széchényi György kalocsai érseknek adományozta. Róla tudni érdemes, hogy megpróbált közbejárni a Wesselényi per vádlottjai érdekében. Továbbá, hogy az ellenreformáció egyik élharcosa, a protestánsok ellen létrehozott vésztörvényszék tagja. A Széchényi család felemelkedésének vagyoni alapjait ő rakta le. A török háborúk végéig, azaz Kanizsa visszafoglalásáig, a birtokos nem telepítette be birtokait. Ezt bizonyítja egy 1690-ből származó úrbéri összeírás, mely szerint Náprádfa: „pusztafalu Leöuő-től nyugatra. Birtokosa Széchényi György. "

60 Ezt követően - ahogy azt a környék valamennyi birtokosa igyekezett megtenni az elpusztult falvakkal - a Széchényi család is betelepítette Náprádfát. Nem tudjuk, hogy a betelepítés honnan történt, de 1696-ban már 6 jobbágycsalád élt a birtokon. A hozzátartozó föld nagyon gyenge, rossz állapotban volt. Területe 30 hold, amit valószínűleg pozsonyi holdban kell értenünk, már csak azért is, mert a szántóföldbe vetett mag mennyiségét 48 pozsonyi mérőben adja meg az összeírás.

61 1715-re a hat jobbágycsalád mellett két zsellér is él a birtokon. Földjük 40 köböl, rétjük 13,5 kaszásnyi. A földek a belevetett mag háromszorosát termik meg. Rétjeik igen rosszak és kevés szénát adnak, mert mocsarak közt fekszenek. A szükséges szénát a földesúrtól veszik.

62 1720-ban Széchényi Zsigmond birtoka a falu. Ekkor hét jobbágycsalád él itt, továbbá egy zsellér. Szántóföldjeik mérete nem változott, ugyanúgy 40 pozsonyi köböl, mint öt évvel korábban. A rét területe viszont csökkent. A korábbi 13,5 kaszásnyiról, 10 kaszásnyira. Viszont van 23 kapásnyi szőlőjük is, amit korábban nem említettek.

63 Nyolc évvel később viszont jelentős létszámnövekedést figyelhetünk meg. Még mindig gróf Széchényi Zsigmond „örökölt és tényleges birtoka" a falu. A földesúrnak ekkor 16 örökös jobbágya van és 2 házas zsellér is él itt. A jobbágyok férfi rokonait is számba vették, így tudjuk, hogy 4 testvér, valamint 2 fiú is élt velük. Egész telkes közülük 1; 3/4 telkes 1; féltelkes 5; negyedtelkes 9. A jobbágytelkek nagysága 103 hold. Erdő falva elpusztult falu határában lévő pusztai földjük 103,5 hold. Ezt a jobbágyok és zsellérek közösen művelik. A faluhoz 40