Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után

Ezekkel párhuzamosan megkezdődött a birodalmon belül Magyarország integrálása. Ennek egyik fontos előkészítő lépése volt az ország vizeinek és útjainak feltérképezése, amelyből a másodiknak közigazgatási, irányítási szempontból is óriási jelentősége volt a királynő által megkezdett és fia II. József - által kiteljesített centralizált irányítás szempontjából. II. József alig öt évvel az urbáriumok felülvizsgálatát és véglegesítését követően (1780) enyhítette a jobbágyok helyzetét, az 1785. augusztusi rendeletével biztosította a jobbágyok szabad költözködését. A külpolitikai helyzetet figyelve pedig a hadi készülődés, a hadsereg mozgatása szempontjából volt rendkívül fontos az utak felmérése, amely alapján ki lehetett választani a megfelelő hadiutat. Ezeknek köszönhetően maradtak ránk olyan felmérések, és községleírások, amelyek sok fontos és értékes adattal szolgálnak a helytörténetet kutatók számára. A hadmérnöki felmérés 10. számmal jelölte a Gutorföldét is érintő összekötő utat és azt országútként említi. „Ez az út Dobriból Lendván és Letenyén át halad Tárnok felé... Ez az út Gutorfölde, Kozmadombja falvakon halad át és ér át Tárnokra,... " „Pákáig síkságon halad át az út, ezen a helységen patak folyik át, amelyen jó és széles fahíd áll. Az átjárás széles és jó. A továbbiakban agyagos és homokos talajok váltakoznak Ortaházáig, majd onnan Gutorföldéig síkságon, végül mélyúton haladva van egy 500 lépésnyi szakasz, amelyen kocsival - különösen esős időben - nagyon nehezen lehet haladni. Kozmadombjától Tárnokig az út magasba vezet, agyagos talajú és egészen jó. Tárnoktól Vakolyán át Bakra tart az út, s ott egyesül a KanizsaZalaegerszeg postaúttal. Ez a szakasz jó állapotban van, javítják. " A lakosságot közvetlenül érintő rovatban a hadmérnök csupán a Kozmadombja előtti 500 lépésnyi erdei útszakasz rőzsével történő kijavítását javasolja, utalva arra, hogy anyagot a közelben lehet találni. Az utolsó rovatban az óvatosan történő előrehaladásra hívja fel a figyelmet, Ortaházát és Bakot emeli ki.

20 Vályi munkájában

21 Gutorfölde Guerfölde néven szerepel. Nyílván elírás, véli T. Mérey Klára, és mi is. Magyar falu „különbféle urak" a földesurai, lakosai katolikusok. „Határa Zsupa hegyekből és völgyekből áll és természete szerint sovány." (...) "Legelője is sovány, szoros, a szomszédságban szereznek".(...) „Szőlője közép termékenységü, erdeje szép és elég. Záporok és „apróbb folyóvizek" gyakran károsítják földjeit, ezért harmadik osztályba tartozik a határ.

12 (Mérey úgy értelmezi a „szerzést", hogy bérelnek. Mint korábban láttuk, a földesúr megengedte nekik, hogy Rádiházán és Aszuvölgyön legeltessenek. A hadmérnök az apró folyóvizeket vadpatakoknak nevezte! M. L.) 1777-ben az urbáriális összeírások mellékleteként szereplő hegyvám összeírásból megtudjuk, hogy „Rádi-Háza"-n és „Balogh-Hegy"-en 7 hely29