Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek

tette, hogy a kápolna temető felőli, déli oldalán lévő bejáratot megszüntették és az újonnan épült torony alá nyitottak új ajtót. A Tófeji hegyi, Gáni hegyi birtokosok 1908-ban építették a tófeji hegyen lévő kápolnát. Az építési költség nagyobb hányadát a Zágráb mellől 1905 körül Rádiházára költözött Bartha család viselte. (A kápolnát 2002-ben felújították.) 1909. évben azt olvashatjuk a História Domusban, hogy a gutorföldi kápolnában továbbra is minden hónap harmadik vasárnapján van mise, melyen a náprádfai, szentpéterföldei és csertalakosi hívők is részt vesznek. Ezen községek lakói a pákai templomba szentmisére ritkán mennek el.

10 „A gutorföldi kápolnának két harang volt a tornyában. 1916-ban a nagyobb harangot a hadsereg elkobozta, hogy anyagából ágyút készítsenek. A harangot a toronyból egy csúszó szerkezeten eresztették le a földre. A haranggal utoljára - mielőtt leeresztették volna - hosszan harangoztak, a hívek kik ezen aktuson a kápolnánál voltak, hangosan imádkoztak a békéért. Ahol a harang földet ért ott lyukat vágott a földben, ezt a helyet a hívek több éven át virágkoszorúkkal díszítették, így emlékezve úgy a harangra, mint a frontokon szenvedő szeretteikre. 1926-ig a kápolnának csak egy - a jelenleg is meglévő - kis lélekharangja volt. A templom nagyobbítása és tatarozása 1921-26 között történt. Ekkor a templomot keleti irányba 6 méterrel hosszabbították meg. Felszentelésére 1926. augusztus 20-án, a búcsú napján volt. Ugyanakkor szentelték fel az elvitt harang helyett vett új nagy harangot. Ezen a következő felirat olvasható: Gyertek áldozatra hív keresztények Gutorfölde 1926. évében "A templom nagyobbítása és a harang vásárlása a négy község - Gutorfölde, Náprádfa, Csertalakos, Szentpéterfölde - katolikus híveinek közadakozásából és közös, ingyenes munkájával volt megvalósítható. Gutorfölde 1928-ban lett önálló lelkészség. Ekkor került át az egyházi anyakönyv vezetése Pákáról Gutorföldére. A plébániához tartozott még Rádiháza és Görbő puszta. Gutorfölde ugyanezen településekre kiterjedően körjegyzőség is volt. Első körjegyzője Veszprémi Gyula, 1926. évben halt meg. Eltemetve az akkor felszentelt új temetőben első halottként lett. Az új lelkipásztornak 1933-ban a kihalt Zárka Károly földbirtokos házát vásárolták meg, mely a falun átfolyó patak partján a községi híd mellett volt. A nagyobb árvíz a paplakást többször elöntötte. "

J1 A plébánia községeinek lakossága ekkor: Gutorfölde: 1155 fő, Náprádfa: 544 fő, Szentpéterfólde: 542 fő, Csertalakos: 185 fő volt.

12 „ 1928. Új curatia lett Gutorfölde. Az első curatorát, Farkas Józsefet, 1928. július 15-én iktatták be hivatalába ünnepélyes körülmények közt. Jelen voltak Pehm József, zalaegerszegi apátplébános, mint püspöki biztos, Major Gyula a pákai esperes plébános, Bődy Zoltán vármegyei alispán, dr. Csák Károly ogy. képviselő, Vitéz Barnabás István dr. ker. tanfelügyelő, Beznicza Péter 152