Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek

Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek Amikor a honfoglaló törzsek Zala megyét megszállták, itt már keresztény lakosságot, egyházi életet, templomokat találtak. Sőt számukra sem volt ismeretlen a keresztény hit, hisz többen - így a törzs feje, Bulcsú is, akit Bizáncban kereszteltek - keresztény volt. A Gutorföldére vonatkozó első ismert egyházi említés viszonylag korai, 1270-ből való. A település ekkor a környező falvakkal együtt a Szent László által alapított zágrábi érsekség bekcsényi (ma Becsehely) főesperesi területéhez tartozott.

I Az 1334-es összeírásból tudjuk, hogy a falu temploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. 1501-ben a templom még állt, de plébánosa már nem volt.

2 A török által lerombolt falunak elpusztult a temploma is. Az újratelepítést követően hamarosan rendbe hozzák templomukat is. Ekkor azonban már Páka filiája volt a falu. A helyreállított templomot 1720-ban szentelték fel Szent István tiszteletére.

3 Mint látjuk a gutorföldei templom is - a pákaihoz hasonlóan - elveszítette korábbi titulusát. A pákai plébánia és filiái területén az 1700-as évek elején csak Pákán és Gutorföldén volt templom. A gutorföldei Szent István kápolnát a kegyúr gutorföldei nemesi családok építették újjá nagyon szerény alakban. Ugyanis a templomnak még tornya sem volt. Volt viszont két harang, melyből az egyik a templom előtt felállított faállványon függött, a másik a faluban egy almafán volt elhelyezve. A templom belső felszereltsége is nagyon szerény lehetett. Említésre méltó, hogy volt ezek közt egy ezüstből készült kehely is. A templom körül volt a temető, melyben nem csak a gutorföldiek, hanem a náprádfaiak is temetkeztek. A szertartást gyakran nem pap végezte - feltehető, hogy a távolság, a rossz útviszonyok, vagy épp a kevés pap miatt hanem a kántortanító, de a hívek maguk is temették halottaikat. Pákáról a pap évente 2-3 esetben ment ki temetni.

4 Előfordult azonban olyan temetés is, mely nagy papi - egyházi - szertartással zajlott. „A templom építésének idején élt Gutorföldén Nemes Mátay János igaz katolikus férfiú, aki emlékét hagyta hátra, azáltal, hogy halála előtt már megcsináltatta koporsóját, s utolsó betegségében azt szemlélte, s mint örökös lakásában, benne gyönyörködött. Meghalt 82 éves korában, s mint kiválló nagylelkű férfiú a gutorföldi káponába temették nagy pompával, hét pappal kisérve 1757-ben. A plébános, Borsos József sírja fölött gyászbeszédet is tartott. Következő évben a felesége is, Nemes Zöldelly Ilona 42 éves korában meghalt, kit szintén a gutorföldi kápolnába /a szószék alá/ temettek el a férje mellé. "

5 148