Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Az oktatás története

Szeptember 26-án úgy határoznak, hogy a külső községekből bejáró tanulók után a tanító részére egy méter rendes hasábfát követelnek, amit az iskola udvarán apróra fel kell vágniuk. Az iskola fűtését a gyermekek látják el - a határozat szerint -, ha a hercegségtől (?) nem kapnak fát. Tekintettel a nagy drágaságra, fát nem lehet beszerezni.

31 Az alig másfél évtizeddel korábban elkészült iskola építésekor nem járhattak el elég körültekintően, mert a falak vizesedtek. A szükséges munkák elvégzésével nyílt versenytárgyalás után három jelentkező közül Farkas Pétert bízták meg, aki a legalacsonyabb, 2.100.000 Koronás ajánlatot tette. Az iskolaszék erről 1926. július 18-i ülésén döntött.

32 1937-ben ismét javításra szorult az épület. A szeptember 4-i döntés értelmében az iskola és lakás, valamint a melléképület átcserepezésével és általános javításával Mitráncz István ortaházai kőművest bízták meg, mint a legalacsonyabb árajánlatot tevőt. О 73 Pengőért vállalta a munkát. A Prasch József nyugdíjba vonulása miatt megüresedő állásra az iskolaszék 1941. szeptember 16-án Bálás Bélát választotta. A választás simán lezajlott, de a tanító javadalmazásában nem tudtak megállapodni. Végül a döntést az egyházmegyei főhatóság elé vitték. Prasch József 1940. október 1-től vonult nyugállományba. A közbeeső egy évben, az 1940/41-es tanévben Major Tibor volt a tanító Náprádfán.

33 Az ő nevével a környező települések iskoláiban többször találkoztunk, mint helyettesítő tanítóval. A V.K.M. 73413/1938. számú rendeletével Náprádfán megszervezte a második számú tanítói állást, 20 % helyi javadalom fizetése mellett. Ennek a rendeletnek Náprádfán nem tettek eleget. Az 1942. március 26-i iskolaszéki ülésen az (egyházi) elnök áthidaló megoldást javasolt, mi szerint a náprádfai és csertalakosi rk. egyházközség közös egyházközségbe egyesülve az iskolát közösen tartsák fenn. (Ezzel Csertalakosnak ismét lett volna iskolája!) Az iskolaszék a javaslatot nem támogatta, mondván Náprádfáról 89, Csertalakosról 16, Gutorföldéről 6 tanuló jár az iskolába, ha az utóbbiak elmennének, nem kellene még egy tanító.

34 Javasolták az iskola községivé vagy államivá tételét. Május 28-ára rendkívüli ülést hívtak össze fenti tárgyban. Az egyházi elnök bejelentette, hogy a főhatóság az iskola költségvetését nem fogadta el, mert nem töltötték be a második tanítói állást. Varga Lajos világi elnök a második tanítói állás létrehozását továbbra is ellenezte. Az iskolaszék az ő álláspontját fogadta el.

35 A két hónap múlva, július 28-án tartott iskolaszéki gyűlésen Zala megye főispánja képviseletében Dr. Medve István királyi tanfelügyelő is részt vett. A tanfelügyelő közölte a résztvevőkkel, hogy a V.K.M. nem államosítja az iskolát, a községesítés pedig felesleges, mert amúgy is a község tartja fenn az iskolát. A kérdés rendezésére, Simonffy János körjegyző javaslatát elfogad135