Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Az oktatás története

terem első része padlós volt, de hátsó részének földpadlójából őszre kikelt a gyerekek által elszórt kukorica.

3 Ezt az iskolát 1000 Ft-ért építette a község.

4 Az alig negyedszázadot megért iskola annyira alkalmatlan volt a tanításra, hogy az 1911 tavaszán Gutorföldén vizitáló megyei tisztiorvos jelentése alapján a megyegyűlés új iskola építésére kötelezte a községet.

5 A két tantermes, tanítólakásos iskola őszre el is készült. Mátai György községi bíró a vármegye 1891. október 2-ai közgyűlésétől azt kéri, hogy hagyja jóvá a községi képviselő-testület határozatát, amelyben községi ingatlan egyházi ingatlanra való elcserélését hagyták jóvá. A nevezett községi területre községi jóváhagyással épült fel a rk. iskola. A tulajdonviszonyok rendezése miatt volt szükség az ingatlancserére.

6 1885. januárjában a Vármegyei Közigazgatási Bizottság foglalkozott a tanítók alacsony fizetésével. Köztük volt Németh Mihály gutorföldei tanító is.

7 Németh Mihály - rendelkezésünkre álló adatok alapján - az 1907/08-as tanévben még biztosan, de feltételezhetően a következő tanévben is Gutorföldén tanított.

8 1909. szeptember 1-vel Tanító Máriát nevezték ki a gutorföldei iskolába tanítónak. A fiatal tanítónő nem érezhette jól magát új munkahelyén - családja is szerette volna városi iskolában látni - ezért az elkövetkezendő tíz év során számtalan áthelyezési kérelmet írt, mindegyik mellé hivatalos orvosi bizonyítványt is csatolt, hogy egészségi állapotára való hivatkozással talán nagyobb esélye lesz az áthelyezésre.

9 1919. május 9-ével Tanító Mária segítőtársat kapott Behojnik Pál személyében, akit a Zalavármegyei Tanfelügyelőség nevezett ki ide. Három év eltelte után Behojnik Pált a gutorföldei iskolaszék 1922. szeptember 1-től megválasztotta az iskolánál szervezett II. tanítói állásra. A II. tanító az évek során előrelépett a ranglétrán, mert az 1937/37-es tanévben már mint igazgató tanító szerepel. Behojnik Pál 1931-ben feleségül vette kolléganőjét, Tanító Máriát. Behojnikné Tanító Máriaként szerepelt az 1945/46-os év iskolai anya-könyvében.

10 Tanító Máriát 1948-ban állami tanítóvá minősítették át.

11 О ebben az évben befejezte a tanítást. Férje azonban tovább tanított. Az ötvenes években korábban betöltött tisztségei miatt (pl. járási leventeoktató) - politikai üldözött lett.

12 A náprádfai iskolaszék 1946. augusztus 31-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a háború alatt a gutorföldei iskola egyik tanterme megsérült, iskolai oktatásra alkalmatlanná vált. Akkor ott a testület az általános iskolai oktatás bevezetése ellen foglalt állást. Ennek ellenére az 1946/47-es tanévben az általános iskola tanterve szerint kezdték meg a tanítást. Ekkor az iskola hivatalos neve „Gutorföldei Körzeti Altalános Iskola " volt. 128