Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Bodorkós Zsolt: A település földrajzi és geológiai viszonyai

Természetes növényzetét a patakvölgyekben égerligetek és láperdők jellemezték, de ezek a területek ma már legnagyobbrészt kultúrtájak. A dombokon gyertyános-tölgyesek, bükkösök, fenyőelegyes tölgyesek képviselik az őshonos növényzetet, de gyakori a telepített akác is. Az erdők gyepszintjénekjellegzetes növényei a tarka lednek (Lathyrus venetus), a kakasmandikó (Erythronium denscanis), valamint a ciklámen (Cyclamen purpurascens). Az állatvilág szempontjából nem csak a térségre, de egész Zalára jellemző, hogy háttérbe szorulnak a kelet-alpesi fajok, és előtérbe kerülnek az illír faunaelemek. Ez a változás leginkább a rovarvilágban érhető tetten. A gazdag gerinces állatvilágból külön ki kell emelni a jelentős nagyvadállományt.

1 Jegyzetek: 1 Ádám László - Marosi Sándor (szerk.): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza. 3., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975; Hargitai László: Talajtan és agrokémia I. Kertészeti Egyetem, Budapest, 1985; Pécsi Márton: Összefüggések a lejtőmorfológia és a negyedkori lejtőüledékképződés között. MTAFöldr. Tud. Kut. Int. Közleményei, 1967, 3-4., 219-250. p.; Pécsi Márton: Szerkezeti és váztalajképződés Magyarországon. MTAFöldr. Tud. Kut. Int., Budapest, 1997. Az Ady utcai községrész a temető felől 10