Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Haász Gabriella: Szentgyörgyvár története 1676–1849-ig - Egyház és iskola
viselték az önállósodást; elegen egy külön fenntartású céhhez. A megye a főszolgabírójelentése nyomán megadta az engedélyt, s elrendelte a céhbeli szabályzat , az artikulusok kiadását. 157 Egyház és iskola Szentgyörgyvár önálló plébániával rendelkezett, melynek kegyurai a Széchényiek voltak. A Szent Györgyről elnevezett egyház filiáihoz tartozott Kustány, a XVIII. század közepéig Sármellék, Hídvég, a legtovább Mánd és Köszvényes. 158 A Diósi-szölőhegyen levő középkori templomnak, amely ma a temető területére esik, 1725-ben még állt a kőfala. A hagyomány szerint fele szentgyörgyvári, fele betefai földön épült. Ezt a „Pusztatemplomot" sorsára hagyták, helyette a falu belsejében emeltek egy ideiglenes fa imaházat és plébániaházat. 159 1755-57-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette az új kőtemplomot és állíttatta helyre a plébániát. 160 Az egyház és az iskola állapotáról, felszereléséről, javadalmairól az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szólnak. A templom fenntartására kéznél volt egy bizonyos pénztőke, azonkívül a hívek adakozással és a halottak kiharangozásáért járó összeggel nyújtottak támogatást. Építkezéskor a kegyúr adta az anyagot és az eszközöket, a hívek pedig szekeres és gyalogos munkájukat, a filiális községekből is. A XVIII. század második felében, az építés után, amikor folyt még a berendezés is, a jövedelmek gyakran kevésnek bizonyultak. így történt meg, hogy 1767-ben egy időre Sármellékhez csatolták az egyházközséget a fenntartás nehézségei miatt. 161 Egy-egy végrendelet is segítette a plébániát és az iskolát. Bajházy László plébános 1782-es végrendeletében a templom díszítésére hagyott 50 ezüst Ft-ot, Handai Mihály 1800-ban pedig az újabb építési munkákra és az iskolamesterre egy nagyobb összeget, melyből az utóbbi még az 1830-as években is tartalékolt. 162 Egervárról 1787-ben vett át felszerelési tárgyakat Demkovits Ferenc, úgymint hordozható oltárt takaróval, kelyhet törlővel és kendővel, tömjéntartót, függő lámpást, két gyertyatartót és egy fekete, hozzávalókkal kiegészített miseruhát. 163 Az új plébániaház felépítésére és a templom megújítására 1800-1802-ben került sor. Baptsányi István plébános a saját anyagi erejéből fedezte a költségeket, amelyek túllépték az előzetes keretet, a menetközbeni tervmódosítások miatt. Az uradalom által fogadott mesteremberekkel is több ízben konfliktusba keveredett, mire elkészült a két szobából, cselédszobából, két kamrából, konyhából álló épület, alul boltozott pincével, az udvaron istállóval és pajtával. 164 A plébános megélhetését ingatlanjai és pénzbeli jövedelmei biztosították. 81