Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
A szerkesztő ajánlása
A szerkesztő ajánlása a SZENTGYÖRGYVÁR TÖRTÉNETE című monográfiához Szentgyörgyvár történetét nem lelkes amatőrök, hanem szakmájukat hivatásszerűen gyakorló kutatók írták meg, a tudományos munkák által megkövetelt módon, tehát új források feltárásával, bevonásával, és a forrásokra ill. a szakirodalomra jegyzetekben történő hivatkozással. A régészeti topográfia 1. kötetének 1966-os megjelenése óta semmilyen régészeti kutatás nem folyt a község területén. Müller Róbert újra bejárta a falu határát, új régészeti lelőhelyeket fedezett fel ill. pontosította a topográfia adatait, és a magyar régészet legújabb eredményei alapján értékelte azt. Szatlóczki Gábor, fiatal történész, a Keszthely környéki várak avatott kutatója. Valamennyi, a várra vonatkozó levéltári forrást felkutatta, pontosan szétválogatta a szentgyörgyvári un. „Békavár"-ra és a közeli Balatonszentgyörgy törökkori várára vonatkozó adatokat. Ezek még Kovacsics J. helytörténeti lexikonjában is össze lettek keverve. Érzékletes és hiteles képet rajzol a vár törökkori életéről. Haász Gabriella két fejezetben - a törökkor végétől 1849-ig, és 1849-től 1948-ig - mutatja be a falu újkori történetét. A Zala Megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban folytatott kutatásai alapján mind a birtoklástörténetre, a népességszám alakulására, a falu külső megjelenésére, a határvitákra, az uradalmi és a paraszti gazdálkodásra, az iparűzésre, az egyházra, az iskolákra vonatkozóan gyűjtött adatokat, és helyezte el a falu történetét a tágabb környék és az ország történetének keretei közt. Petánovics Katalin helyszíni gyűjtés alapján írta meg a falu néprajzát. Figyelmét elsősorban az építkezésre - magában a faluban és kint a szőlőhegyen - a gazdálkodásra, és ezen belül főleg a földművelés-állattartásra, a halászatra és a piacozásra, továbbá a viseletre, és a szokásokra - ebbe beleértendők az emberi élettel (születés, keresztelés, házasság, halál, temetés) és a naptári ünnepekkel kapcsolatos szokások - fordította. A szerzők közti egyeztetéssel sikerült elkerülni a párhuzamosságokat, az ismétlődéseket, az adatok eltérő értékelését. így az olvasó egy hiteles, kellő mélységű, de mégis olvasmányos könyvet vehet majd a kezébe. Az illusztrációk - 49 kép - a régészeti leletektől, a régi térképeken, és a lakosságtól kölcsönkért családi fotókon át a 2001-ben készített felvételekig kiegészítik és segítenek megérteni a leírtakat. A kötetet a német nyelvű összefoglalás zárja. Keszthely, 2002. augusztus Dr. Müller Róbert szerkesztő 7
