Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár néprajza - Epilógus

István / 1791-1860/ sem született meg. - Ami a szájhagyományból igaz: Széchenyi Ödön 1874-től Törökországban élt, pasa volt, és 1922-ben Konstantinápolyban halt meg. Ő hozta létre a világon elsőként a rendszeres tűzoltóság szervezetét. 99 A templomtetőjavítását, a külső vakolást, festést 1999-ben fejezték be. A belső tatarozás folyamatosan zajlik. 10

°- A szokások többnyire megegyeznek Zala megye településeinek szokásaival, ezért csak a helyi sajátosságokat jelzem külön. Ю1 • A kotyoló szövegben említett falvakban csak egy-egy volt a felsorolt nevek közül. Mondókájukat tehát az az előbbi jókívánságok tréfás ellentétjével zárták. 102- A szokás eredeti értelmére már nem emlékeztek. A karácsonyi asztal ételei ugyanúgy szentelménynek számítottak, mint a megáldott húsvéti ételek. Még a morzsát sem dobták el. A karácsonyi abrosz is éppen ezért áldottnak számított, és ezért használták gyógyításra és vetésre. 103- DÖMÖTÖR 1983. 159-160. Sármellékről közöl egy szép régi köszöntőt. A szentgyörgyvári köszöntő néhány sora arra enged következtetni, hogy a sármelléki köszöntő egyik változata lehetett. 104 Szt. János evangéliuma 2, 1-13. Ezt az eseményt a középkortól kezdve szá mos népénekben megörökítették. L. erről MANGA 1946. 49-64. Zala megye ben elsősorban lakodalmakban dalolták a a tréfás hangvételű éneket. 105- A század elején a faluból tizen mentek Amerikába, s mindössze ketten jöttek vissza. 106. M£

S környékbeli falvakban Jézuskeresésnek nevezik, de itt nem adtak e szokásnak nevet. 107- „Bogyó kereszt: Buzaszentölő kereszt. A Borbás család egyik alacsony ter metü tagját nevezték Bogyónak, aki a keresztet állíttatta. Régen a búzaszentelési körmenet ide szokott kijönni." Szentgyörgyvár földrajzi nevei. 1986. 102. 108- Korábban az áldozócsütörtököt megelőző három nap neve volt. -Liturgikus lexikon é.n. 121.- A keresztjáró napokat általában a plébánosok határozták meg figyelembe véve a falvak életmódját. 109- A jobb megértés miatt nem követtem az eredeti kézirat írásmódját. - „Fenkel kezdeni" - vagyis magas hangon kell énekelni. 110- Rácz Gáborné öreganyjától tanulta, aki meg Bankó János öreganyjától. 111 • Az archaikus népi imádságokról ERDÉLYI Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépek. Budapest 1976. 112- A keresztet Major Ferenc asztalos készítette 1914-ben. 1934-ben azt mondta, hogy most írom fel utoljára az évszámot, mert a következő missziót már nem érem meg. - A kereszt a templom déli falához volt erősítve, de a külső tatarozás után a templomkertben állították fel. ИЗ- A keresztbe vésett évszám 1864. I'

4- A betyár szó eredeti jelentése: nőtlen, korhely, munkakerülő. A 18. századtól 214