Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár néprajza - Az emberi élet szokásai

menyasszonyi ruha csak az ötvenes években jött divatba, addig színes viseleti ruhájukat vették fel. A század elején még előfordult, hogy a menyasszony fekete szövetruhát, világoskék kötényt, fehér mirtuszkoszorút viselt. A vőlegény, a násznagyok és a vőfélyek kalapjuk köré rozmaring ágat tekertek. A koszorúslányok szintén színes viseletben, fehér koszorúban voltak. A nyoszolyóasszonyokon nem volt semmi tisztségükre utaló dísz. A húszas évek közepétől a férfiak elhagyták a rozmaringot, helyette a násznagyok mirtusz bokrétát tűztek a mellükre. A vőlegény és a vőfélyek kalapjára a mirtusz bokréta mellé a koszorúslányok ajándékaként még hosszú fehér szalagot is kötöttek. 1935-ben így öltözött föl egy menyasszony: tengerzöld piszérozott szövetszoknya, ugyanabból blujz is hozzá. Magyarószín selyemből volt a gallérja és a masnija, a mandzsettája és a gombok. Kötényt ünnepen már nem viseltek. Fején fehér mirtuszkoszorú, de a fátyol, és a menyasszonyi csokor még nem volt szokásban. A jegyespár, a két násznagy, két nyoszolyóasszony, koszorúslányok és vőfély alkották a násznépet. Akkoriban a szülők nem vettek részt gyermekeik esküvőjén, mert otthon helyt kellett állniuk. De az esküvőre indulás előtt a vőfély elköszöntötte a menyasszonyt a szüleitől, minden rokonától és leánypajtásaitól. A násznagy általában a menyasszony és a vőlegény keresztőtt keresztapja -, a nyoszolyóasszony a bérmakeresztanyja volt. A vőfélyek és koszorúslányok a barátok és rokonok közül kerültek ki. Az esküvői menet rendje: a menyasszony násznagya és nyoszolyóasszonya a vőlegény násznagya és nyoszolyóasszonya a menyasszony az első vőféllyel a vőlegény az első koszorúslánnyal koszorúslányok a vőfélyeikkel zenészek Amerre haladtak, a kapukban állva nézték őket, és a templom ajtónál is sokan vártak rájuk. Mindazokat, akik kíváncsiak voltak az ifjú párra, a koszorúslányok szép fehér szalvétába takart pereccel ajándékozták meg, a vőfélyek meg pintesüvegből borral kínálgatták a férfiakat. Az üveg nyakát jégperec díszítette. A templomba a menyasszonyt még a vőfély, a vőlegényt a koszorúslány vezette be, de az oltár előtt már egymás mellett álltak, a násznép pedig a szentélyben foglalt helyet. A szentmise után volt az esküvő. A pap akkor még nem kísérte ki a jegyespárt. Hazafelé ugyanolyan sorrendben indultak, mint 173