Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A koalíciós időszak és a földreform
értékesebb holmit is, amikor a falubeli kastélyban a kiskorú Oltay-örökösök szobáját felnyittatták: a szőnyegeket, ezüstholmit, porcelán étkészletet, edényeket és vázákat ládákba csomagolva szállították el. 370 Az első intézkedések közé tartozott a háború utáni közbiztonság érdekében a rendőrség létrehozása. Kilencen jelentkeztek a helyiek közül, végül hat emberrel alapították meg a szervezetet. A tagok, élükön Tombor József parancsnokkal és helyettesével, Szita Gyulával, beléptek a Szociáldemokrata Pártba. Ez volt az első új pártszerveződés, amelyet májusban a kommunista párt és a kisgazdapárt alakulása követett. 371 Az iskolákban az októberben felfüggesztett tanítás május elején folytatódhatott, a faluban két, Mándon egy tanerővel, megfelelő felszereléssel, a robbantás után megjavított épületben. 372 A tavasz legfontosabb eseménye a földosztás volt. Az ezer holdon felüli nagybirtokok mellett a középbirtokok felosztását is elrendelték úgy, hogy a világi birtokosok kárpótlást kapjanak, és maradjon a kezükön max. száz hold. A két Nemestóthy Szabó- és az Oltay-uradalom egyaránt középbirtok volt, igénylőként pedig nemcsak Szentgyörgyvár és Mánd nagy számú törpebirtokos parasztsága és a cselédség jelentkezett, hanem a nemesbükiek és a zalaköszvényesiek is. Április elejétől az újonnan felállított Földigénylő Bizottság foglalkozott a földek felmérésével, az igénylők összeírásával. Első lépésben 834 hold földet terveztek kiosztani 190 család között, és új házhelyeket is jelöltek ki. 373 A hónap végéig ennek több mint felét elosztották, ám további földekre volt szükség, és még 457 holdról rendelkezhettek (351 hold szántó, 100 hold rét és legelő, 6 hold kert és szőlő) - erre 148 igénylő jelentkezett. Házhelyet 88-an kaptak, ezeket a szántók területéből hasították ki. 374 Tartalékföldeket hagyott a bizottság az utólagos juttatásokra és a fogságból később hazatérő gazdák részére. Végül csak az Oltay-örökösök kezén maradt 90 hold az eredeti 339 holdból, Alsómándon Nemestóthy Szabó Gábornál 470 holdból 12-t, Felsőmándon Nemestóthy Szabó Lajosnál 551 holdból 16ot hagytak meg a 100-100 hold helyett, az ezekért járó kárpótlásért a következő években folyamodhattak. 375 A felsorolt falvakból összesen több mint 300-an kaptak földet, ami a tulajdonviszonyok átrendeződését jelentette. Mindeközben a községnek eleget kellett tennie a központilag előírt beszolgáltatásnak. Amit nem vittek el a németek vagy a szovjet katonák, a fennmaradó készleteket; kukoricát, burgonyát, tejet, tojást, az aratás után az új gabonát összeírták. Az állatállomány fogyatkozása miatt csúsztak a nyár eleji munkák, ugyanekkor még baromfi vész és szórványos száj- és körömfájás is előfordult. 376 Újjáépült a tejgyűjtő, és szállították a tejet Keszthelyre, bár jó részét a katonai parancsnokság igényelte. 377 A járás tűzifa-szükségletének pótlásakor a közbirtokossági erdőből, kisebb hányadban a három uradalom erdőgazdaságaiból rendelt el szállítást a főispán, összesen 115 m 3 hasáb fa és 50 m 3 ágfa formájában. 378 111
