Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A II. világháború

látta az időnként szórványosan fellépő sertéspestist, a szükséges védő intézkedésekkel.

354 Az iskolai oktatás viszont rendhagyó módon alakult: az 1943/44-es tanév 1944. március végén befejeződött, 1944 őszén pedig csak két hónapig tartott.

355 A háború a Vörös Hadsereg közeledtével ekkor érte el igazán az országot, megjelentek a menekülők. Alsómándon és Felsőmándon a Romániából jött Baranyai Józsefet és Lungu Miklóst tartották számon, nekik időről-időre jelentkezniük kellett a hatóságoknál.

356 A nyilas hatalomátvétel után megalakult a Nyilaskeresztes Párt helyi csoportja, de tényleges működésükről nem tudni. Tagjaik száma nyolc vagy kilenc, mind földművesek, de áprilisban, amikor kérték a jelentést arról, kik voltak a párt tagjai, első ízben még a tanítót nevezték meg vezetőként, a beidézéskor azonban őt már nem említették.

357 1945 elejétől fokozottan vették igénybe a németek az otthonmaradt munkaerőt és anyagi javaikat. 26-an - jórészt gazdasági cselédek - kaptak őstermelői igazolványt, amely mentesítette őket a behívás alól, s csak helybeni szolgálatra voltak kötelezhetők.

358 Az utak karbantartása, biztosítása különösen fontos lett a hadműveletek miatt, így eljárást indítottak azon szentgyörgyváriak ellen, akik januárban nem jelentek meg a zalaapáti-alsópáhoki országút hóeltakarításán. Ők csupán a megfelelő lábbeli hiányát tudták felhozni mentségnek, végül 50-50 pengő pénzbüntetést róttak ki rájuk.

359 A front közeledtével meg kellett erősíteni a védelmi vonalakat, s a polgári lakosság most is kéznél volt, de csak márciusig, a mezőgazdasági munkák kezdetéig. A februárra ütemezett erődítés vonala Zalakomártól húzódott É-nak Magyarod, Esztergály, Sármellék érintésével Keszthelyig.

360 Tavasszal mégis kevésnek bizonyult a munkaerő - 3-szor annyi nőt írtak össze, mint férfit, a még bevetetlen területek aránya pedig elérte a 60 %-ot.

361 Továbbra is előírták a lovak és fogatok igénybevételét: ezúttal Keszthelyen kellett 12 lovat leadni, a honvédelmi szolgáltatás keretében.

362 A lakosságot legsúlyosabban a közvetlen rekvirálás, rablás érintette, amely februárban-márciusban tetőzött. Élelmiszer, zsiradék, termények, bor, és megint az élőállat: lovak, szarvasmarhák jelentették a zsákmány javát, emellett különböző edények, tárolóeszközök, szerszámok, háztartási eszközök, ágyneműk és ruhadarabok szerepelnek a károsultak vallomásaiban; és a németek számlájára írták, amikor tűz ütött ki egy szőlőhegyi pincében, megsemmisítve a tulajdonos ott tárolt gabonáját.

363 Nemestóthy Szabó Lajos gazdaságából a gabonaállomány mellett az igás- és parádés lovak, felszerelésükkel és a hintókkal együtt estek áldozatul.

364 A leventék és munkaszolgálatosok közül, akiknek nem sikerült elrejtőzniük - az alsó- és felsőmándi birtokokon 40-50 főt rejtegettek -, azokat Németországba hurcolták. A visszavonuló egységek felrobbantották a falu központjában levő hidat, ekkor esett a legnagyobb kár. A közeli épületek falai megrendültek, leestek a 109