Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A település néprajza

A település néprajza " Ortaháza a néphagyomány, és az öregek állítása szerint Göcsejhez tartozik" - írták róla a pákai tanácson a Zala megyei Helytörténeti Lexikon kérdőívére válaszolva, 1972-ben. A szakember, a kiváló néprajzkutató Szentmihályi Imre az alábbiakat írta róla 1967-ben: " Ma kétutcás település. Korábban szeres település volt. Mikola-, Koczfán-, és Vajmiszer mára összeépült, csak nevében él. A szereket a bennük lakó családokról nevezték el. Az 1860. évi kataszteri térképen még több kerített ház látható. Ezekből ma már egy sincs. Az utolsó ilyen jellegű házat, mely kerített ház maradványa volt, néhány éve bontották le. (Peszleg Józsefé volt. Tipikus füstös- konyhás boronaház volt, 3 oldalról kerített alaprajzzal. Ugyancsak sajátságos volt a háztól különálló sokszögű alaprajzú boronapajtája, melyet már szintén lebontottak. Régen kizárólag fából, boronaepületeket építettek, ezek azonban már mind elpusztultak, nagyrészük leégett. Korábban jelentős volt a szövés, fonás, lótartás és fuvarozás. ... Gönczi a falu határában lévő Bolipuszta melletti "púp"- hoz fűződő érdekes kincsmondát közöl. " 35a A hivatkozott térképet a Zala Megyei Levéltárban nem találtuk meg, de van egy Csertalakost és Ortaházát ábrázoló 1846-ból (Erre a térképre a földrajzi neveknél még visszatérünk.), továbbá a Göcseji Múzeum fényképtárából előkerült a Szentmihályi által hivatkozott térképről készült fényképfelvétel is. Az 1846-os térképen jól elkülönül egymástól a három településrész. Mai elnevezésükkel a következőképp azonosíthatók: Mikola szer: Fő utca, Koczfán szer: Petőfi Sándor utca, Vajmi szer: Kossuth Lajos utca. A három szer leírását e két térkép alapján végeztük el. A kettő közül a későbbi a részletesebb. Míg az 1846-ban készültön csak a lakóépületeket tüntették fel, addig ez utóbbin a gazdasági épületek pontos helyét is. Továbbá ezen szerepel a Pördefölde felé vezető út, a későbbi "Puszta út" is. Viszont az elsőt a rajta található dűlőnevek teszik értékessé. Még egy eltérés található a két térkép közt. A ma Petőfi utca 1. szám alatti épület helyén 1846-ban egy L alakú épület állt, ezt 1858-ra teljesen kerítette építették át. Az 1858-as térképet birtokösszeíráshoz készítették. Sajnos a hozzá tartozó lista nem került elő. Mikola szer Az épületegyüttes négy lakóházból, és a tőlük kissé távolabb lévő öt gazdasági épületből áll. A négy lakóház közül három teljesen kerített, míg a negyedik csak három oldalról, illetve délkeleti sarkán befordított. A lakóépületek tömbje nem szabályos alaprajzú, hanem kissé romboid alakú. A gazdasági 86