Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Ipari munka - Az oktatás története

művelési előadásokat. Elnöke az 1930-ban újra alakult Gazdakörnek, tagja a Polgári Lövészegyesületnek, Leventeoktató, iskolaszéki jegyző.

31 Nagyapja a temető keresztjénél van eltemetve. Az adatok, az építés időpontjáról erősen eltérnek egymástól. Perdöntő ebben az iskola pénztári naplója, melyből kiderül, hogy az 1928/29-es tanévben a tanulók száma 23 fő.

32 1939-ből van a következő adatunk. E szerint: "Oktatásügyét lr.kat. elemi népiskola és 1. r. kat. általános továbbképző látja el.

33 Az iskola építése fölötti öröm az idők folyamán megkopott. Felekezeti lévén a kettős fenntartás - politikai- és hitközség - állandó súrlódásokhoz vezetett. Hiába volt rögzítve a tanító díjlevelében a tűzifa járandóság, és az iskola-adó, azt a község nem minden esetben teljesítette. Ez a probléma végül országos fórumokat is megjárva rendeződött csak. Hozzá kell tenni, hogy ebben a konkrét ügyben nem a község volt a hibás. A község képviselőtestülete az iskolaszék elnökének 68/1939.sz. átiratára válaszul 1939. május 11-én megtartott közgyűlésén az alábbi határozatot hozta. " Egyhangúlag elhatározza, hogy a tanító és iskolaterem tűzifájáról 1940. január 1 óta gondoskodik. Utasítja a község elöljáróságát, hogy már az 1940. évi költségvetésbe az alábbi tételeket vegye fel: Tanító fajárandóság ára: 126 P " —fuvar 36 P. Iskola terem részére fa ára 84 P " —f

uvar és felvágás 36 P Összesen 282 P Indoklás Község képviselőtestülete az iskolaszék kérelmét mérlegelés alá vette és megállapította, hogy a tanító és tanterem tűzifa szükségletéről a politika községnek kell gondoskodni -. ..." Az ügy ezzel elrendeződni látszott, de nem így történt, mert a körjegyző a következő év május 17-én az alábbi bizonyítványt adta ki: " Alulírott ezennel igazolom, hogy Ortaháza politikai község - míg Ortaháza község iskolailag a kisszigeti r.kat. iskolához tartozott - az iskola és tanító tűzifajárandóságához hozzájárult. A politikai község ezen járandóság adását az ortaházai r. kat. iskolával szemben elismeri és ezen okból a községi háztartási költségvetésben az iskola és tanítói tűzifa biztosításáról gondoskodott, de az 1940. évi költségvetésből ezen összeg a felülvizsgáló hatóság által töröltetett. " Úgy látszik ez ellen Major Gyula esperes - plébános, iskolaszéki elnök, képviselőtestületi tag - panasszal élt, mert 1941. január 16-án kelt jelentésében 70