Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Ipari munka - Az oktatás története

Az ortaházai gyerekek azonban továbbra is Pákára járnak, ahol ekkor az 53 éves Bíró György (Náprádfa, 1777.), a tanító. Jövedelme az 1830. évi egyházlátogatásijegyzőkönyv szerint a következő: Búzát és rozsot kap a korábbiak szerint. Pénzbeli járandósága is a korábbról megismert összeg. Ez az állapot egészen addig tartott, míg Kisszigetben meg nem épült a római katolikus iskola. Ennek pontos időpontját nem ismerjük, de 1837 után történt, mert akkor Páka mellett még csak két filiális - községnek, Náprádfának és Gutorföldének volt iskolája. A már idézett plébániatörténetben is csupán annyit olvashatunk a plébános jövedelmeinek felsorolásában: "... - Az 1754-ik évben, a kisszigeti határban lévő egyik szántóföldet .... kerítéssel veszik körül...Nincs kizárva, hogy e területen épült a mai iskola, ... A Canonoca Visitatiok azt mondják, hogy a községi réten volt a plébániának 1 7/8 holdnyi szántóföldje, márpedig az iskolát most is (1916) jórészt rét veszi körül. " Nem segít az építés idejének behatárolásában térkép sem, mert a környék falvai val ellentétében Kisszigetről ebből az időből nem maradt fenn. További bizonytalan támpontot ad Göntér Gábor naplója, aki 1880-1882 közt volt itt tanító. "....elfoglaltam a kis-szigeti rk. fiókiskola tanítói állomást - ... , Kissziget valóságos "Golgotám " volt nekem. Úttörő voltam. Ott hol a tanítói tekintély és a kultúra - idegen dolgok valónak, mert elődeim - holmi "Lekecs " és "vasalóktól" elugrasztott invidiumok - méltatás tekintetében csak a - pásztorok után következének vala.. " Göntér Gábor képzetlen elődökről ír, tehát az iskola már az ő odakerülése előtt működött. Minden bizonnyal az 1868. évi Népoktatási Törvényt követő nagy iskolaépítési hullámban - 1870-71 körül - épült. 1910-ben aztán kicsinek bizonyult az iskola, ezért egy második tanteremmel bővítették. Ettől kezdve két tanítóval működött, majd 1916-ban felvettek egy harmadik tanítót is. Nagy és várva várt esemény volt Ortaháza életében, amikor 1928-ban elkészült az iskola, és szeptembertől a gyerekeknek nem kellett tovább Kisszigetbe járniuk. A falu képviselőtestülete 1927. április 1-én 391/927. számon hozott határozatot egytanítós ( egy tantermes), római katolikus iskola építéséről. Az építéshez a telket a község biztosította. A község anyagi ereje kevés volt ilyen mértékű beruházáshoz, ezért úgy határoztak, hogy az Országos Népiskola Építési Alapból 12000 pengőt kérnek segélyként a Vallás és Közoktatásügyi Minisztertől, továbbá tíz éves törlesztésre 9600 pengő kölcsönt vesznek fel. Az építkezéshez kézi és igás erőt is felajánlott a község. Megállapították a tanító jövedelmét is. Ennek tételeit és mértékét, Hajdú Lajos tanító javadalmi jegyzőkönyvéből, és Pál Jenő tanító díjleveléből ismerjük. Ez alapján tudjuk a következőket: 68