Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A közigazgatás története

Belső Károly 1939. 02. 07.- 1940. 05. 18. Belső József (Varga) 1940. 05. 18. - 1945. Devecz Ferenc 1945 -1947. Ifj. Devecz János 1947. 02. 05. - 1947. 05. 22. Mentes József ? - 1948. 05. 24. Jegyzők Tóth József 1849. (pákai körjegyző) Brenner Mihály 1922-1927. Vizsy Károly 1927-1947. Varga István 1947-1950. 1950. június 1-el megalakultak a tanácsok. Ortaháza is önálló tanácsú község lett. A tanács a korábbi körjegyzőségi épületben működött. A tanácsi, VB. alkalmazottak száma 3 fő volt. 1 V.B. elnök, 1 V.B titkár, és 1 fő kisegítő. Az adóügyeket Csömödérben intézték. Az önálló tanácsú község V.B. elnökei és titkárai 1950-1965. között: V.B. elnök V.B. titkár Vajmi Imre 1950-1951. Varga István 1950-1951. Berta István 1951-1953. Kancsal Magdolna 1951-1953. Vajmi János 1954-1955. Nóvák Zoltán 1953-1954. Pintér Gyula 1955-1965. Koczfán Károly 1954-1955. Bíró Józsefné 1955-1958. Pető Imre 1958-1963. Kóbor Gyuláné 1963-1965. 1965. december 31-el megszűnt az önálló tanács, a falu összevont tanácsú község lett, Páka központtal. Társközségei voltak még Dömefölde, Kányavár és Pördefölde. 1979. január 1-én megszűntek a járások. A közigazgatás városkörnyékire módosult. Ekkor a falu lakóinak száma 212 fő volt. Az 1984. január 1-i adatok alapján ortaháza lakossága 185 fő. Ismét változott a közigazgatási fogalmak némelyike. Ismét községi elöljárók képviselték a községeket. Ortaházát 1985-től 1990-ig Czigány Gergely.

30 1990. óta önálló képviselő testület irányítja a falu életét. A testület élén a polgármester áll. Körjegyzőséget Pákával, Kányavárral és Pördeföldével közösen hoztak létre, Páka székhellyel. Az önkormányzatiság visszaállítása után, a község, a lakosság arányának megfelelően négytagú képviselőtestületet választott. 58