Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A község XX. századi történelme

tek az egész arcvonalon igyekeztek elszakadni az üldöző szovjet csapatoktól. Felszerelésük egy részét hátrahagyták, felrobbantották. Ugyanezt tették a közúti-, és vasúti hidakkal is. Ortaházat csak április harmadikán, a bekerítést megelőző utolsó pillanatban adták fel és vonultak vissza.

19 A falu háborús kárairól nincs adatunk, viszont tudjuk milyen veszteségeket szenvedett el a körjegyzőség. Sajnos községenként nincs részletezve, így Ortaháza veszteségét nem ismerjük. Szarvasmarha 24 db, sertés 44 db, ló 117 db, kenyérgabona 1600 kg, erőtakarmány 250 q, szálastakarmány 950 q, cukor 310 kg, Baromfi 1198 db, tojás 8200 db, gyümölcsfa 350 db, liszt 33 q, bor 208 hl, zsír 850 kg. Jelenti a jegyző, hogy a károkat okozó katonai alakulatokat azonosítani nem tudja, mert a községek többször gazdát cseréltek, és a lakosság legnagyobb részt a bunkerokban tartózkodott. Az adatokban az is szerepel, ami Zebeckén a harcok során keletkezett tűzben pusztult el. Fentiek ismeretében nem kell csodálkoznunk, hogy az 1941-ben még 52 lófogatot kiállítani képes faluban, 1945 júniusában már csak 30 ló található. Szinte a harcokat követő napokban megkezdődött a hadviselés szempontjából rendkívül fontos vasútvonal helyreállítása. Már április harmadikán megkezdődött a romok eltakarítása. Közben felderítették, hogy Zalaegerszeg és Ortaháza között nem nagyon súlyosak a pályarongálások és azokat 8-10 nap alatt helyre lehet állítani. A gyors munkának köszönhetően ezen a szakaszon már a hónap közepén megindulhatott a forgalom. A következő lépés a vasúti forgalom Rédicsig való megindítása volt. Ortaháza és Rédics közt 3 db 2040 méteres fesztávolságú felrobbantott híd volt, melyeknek ideiglenes fahidakkal történő pótlását, ezeken a vágányok helyreállítását, a vonalrész mellett lakó vasutasok segítségével, kisiparosok, szak- és segédmunkások végezték, és augusztusban be is fejezték.

20 A politikai pártok gyorsan aktivizálódtak. Főleg a Kommunista párt igyekezett gyors befolyást szerezni a falvakban. Három budapesti kiküldöttjük; Sipos László, Lukács Gábor és Hermán József Ortaházán, Kisszigeten és Zebeckén alakították meg az MKP helyi szervezetét, és a földigénylő bizottságot, 1945. április 16, 17 és 18-án.

21 Ortaházán a helyi MKP szervezet titkára Kalamár Béla vegyeskereskedő lett.

22 A többi pártról nincsenek adataink. 1945. május 9-e és október 27-e közt az orosz katonaság az alábbi élelmiszereket vette igénybe a körjegyzőségben: 7 db szarvasmarha, 240 1 tej és 20 kg túró. Október 13-án délután 5 órára a novai orosz parancsnokság részére, Ortaházának 1 db tyúkot, 50 db tojást, 20 kg káposztát, és 2 kg túrót kellett beszolgáltatnia. 36