Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A község XX. századi történelme

Június 15-én Horthy Miklós kormányzó látogatást tett a Lispei olajmezőn. Visszatérőben Ortaházán megtekintette a vasúti olajtöltőt, majd az ott várakozó kormányzói különvonattal tért vissza a fővárosba. 1939-ben a "Dunántúli Vármegyék" című almanachban a következő adatokat találjuk, lexikonszerűen felsorolva: "Kisközség a novai járásban. Területe 1190 kh., lélekszáma 353. lakosai magyar anyanyelvűek és r. kat. vallásúak. Lakóházainak száma 61. Közoktatásügyét 1 r. kat elemi népiskola és 1 r. kat. általános továbbképző látja el. " Az év folyamán felavatták a Pákai Iparos Olvasókör zászlaját. A zászló rúdján található zászlószegeken az alábbi ortaházaiak neve olvasható: Devecz József (kőműves), Czigány Pál (asztalos), Vizsy Károly (jegyző), Becze János (földműves), Kalmár Béla (kereskedő), Sári József (útőr). Ebben az évben a község, az 1937-ben hozott határozat értelmében, nagy beruházásba, egy kenderáztató építésébe kezdett Kisszigettel és Zebeckével közösen. A Zala Megyei Levéltárban megtalálható a teljes dokumentáció. E szerint az Eszterházy hitbizomány területén, a Pap erdő aljai dűlőben a korábbi kenderáztató helyére egy, évi 60000 kéve aztatására alkalmas áztatót terveztettek. A költségvetés 5006 pengőről szólt. Ehhez 1940-ben a Földművelésügyi Minisztérium 1100 pengő támogatást utalt ki, oly feltételekkel, hogy az építésnél a katonai szolgálat miatt keresetüktől elesett "ínségmunkások alkalmaztassanak". így sem volt azonban elég a községek pénze, mert a tervezőt a költségek csökkentésére kérték fel. így kimaradt a medence oldalának tégla burkolása, és a töltés oldalának gyeptégla burkolata. E munkák elhagyása után a költségvetés összege 3450 pengőre csökkent. A kenderáztató el is készült, de 1941-ben a körjegyzőség azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy küldjön ki szakembert, mert az nem használható: ".... a mederben a víz nem marad meg. "

18 A faluk fenti beruházása a területen folytatott nagymérvű kendertermesztésre alapozott, aminek írásos bizonyítéka, hogy a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet ajánlatot tesz Ortaháza községnek a nagy kendertermés miatti felesleg feldolgozására, azzal indokolva, hogy arra a falu lakossága házilag nem lesz képes. Az 1930-as években elindult turizmus-fejlesztési program egyik kiemelt helyszíne Göcsej volt. Ennek keretében számos Göcseji település, mint turisztikai lehetőségeket kínáló település került nevesítésre. Egy 1940-ben készült - az Esztergomi Ferences Gimnázium tulajdonában lévő - térképen Ortaháza, mint vendéglátó, üdülő település szerepel. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség által kiadott "Utas Könyve" az alábbiakat tartalmazza: " 353 lakosú színmagyar kisközség 9000 kh. erdő tövében, a Cserta - patak völgyében. Budapesttől való távolsága 321 km. Zalaegerszegtől 30 km. Tengerszint feletti magassága 230 méter. Vízellátása 27