Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A község XX. századi történelme

Megválasztották az egyesület tisztikarát is: Elnök: Vizsy Karoly körjegyző Ügyvezető elnök: Márkus Károly tanító, Kissziget Alelnökök: Devecz Ferenc földműves, Ortaháza Főtitkár: Chôma Sándor irodatiszt, Ortaháza Pénztáros: Becze Károly földműves, Kissziget Ellenőr: ifj. Lábodi János földműves, Zebecke Háznagy: Belső József földműves, Ortaháza Jegyző: Pál Jenő tanító, Ortaháza Orvos: Dr. Kiss Géza körorvos, Páka Ügyész: Dr. Keglovich Béla, Lenti. A "Polgári Lövész Egyesület Alapszabálya" nyomtatott. Központilag adták ki. Nyolc oldalából négy szöveges, négy pedig ábrás. A képek egyenruhákat, és rangjelzéseket ábrázolnak. Ebből is kitűnik, hogy hasonlóan a levente egyesületekhez, szintén katonai előképzésre hozták létre. Az egyesület há­romévnyi működés után feloszlatta önmagát. Ezt a Belügyminisztérium tu­domásul vette, és utasította Zala vármegye alispánját, hogy az egyesületet a nyilvántartásából törölje. Kelt: 1940. március 6-án. 17 1936. júniusában Ortaháza képviselőtestülete egyhangúlag támogatta Dr. Ke­lemen József gyógyszerész kérelmét Páka községben gyógyszertár felállítá­sára. Ugyancsak ez évben, szeptember 5-én közös testületi ülésen döntött Kisszi­get és Ortaháza képviselőtestülete egy kenderáztató megépítéséről. Ennek ki­vitelezésére csak 1939-ben kerül sor. Az 1930-as évek második felében a térségben megkezdődtek az olaj utáni kutatások. Ezeket 1937. novemberében siker koronázta. 21-én termelni kez­dett Lispe határában a B-2 jelű kút. A gazdaságilag rendkívül fontos olajat vasúton juttatták el a finomítókba. 1937. december 16-án az első magyar olajvonat elindult Ortaházáról Budapestre. 1938-ban a képviselőtestület határozatot hozott a falu hősi halottai emléké­nek megőrzésére. Úgy határoztak, hogy egy hősi ligetet létesítenek a község közepén lévő köztéren. A liget kialakításának költségeit a lakosság adomá­nyaiból kívánták fedezni. Kivitelezésének lebonyolításával Czigány Pál bí­rót, Vizsy Károly jegyzőt és Pál Jenő tanítót kérték fel. Általunk nem ismert okból a liget végül nem, a testület által kijelölt helyen, hanem a község kele­ti, Gutorfölde felöli szélén került kialakításra. (A tuják közül néhány még je­lenleg is meg van.) 25

Next

/
Thumbnails
Contents