Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A reformkor és a szabadságharc batyki eseményei

hogy közülük szinte megbilincseltetni is egy némelyet szükséges volt". A megye tiltakozott amiatt, hogy a panasz a Helytartótanács elé került, mivel Hertelendy bíró és ők is csak a törvények és a gyakorlat szerint jártak el. A falu sem hagyta annyiban az ügyet, hanem országgyűlési képviselőjükhöz fordultak, aki által a budai Magyar Királyi Helytartótanács elé került az ügy. 1842. április 5-én, a Helytartótanács ülésének döntéséről készült leirat a vármegye döntését törvénysértőnek találták. Kérik, hogy adjanak információt számára, mivel az ügy a „legfelsőbb figyelmet vonta magára". A megye november 4-ei végzését, amit a törvényhatóságokkal való levelezés tárgyában és az országgyűlési követek panaszkodása ügyében hoztak, szintén törvénysértőnek találták. „A legfelsőbb meghagyások rosszallása mellett" kötelességévé teszik a megyének, hogy tartsa magát az 1809. május 30-án hozott rendelethez.

291 1842. szeptember 28-án tartott újabb ülésén a Helytartótanács a beterjesztett iratok tanulmányozása után azt a döntést hozta, hogy „miután a kérdésben forgó szolgabíró által rendelt pálcza ütések sem indító okokra, sem pedig számukra nézve elegendőképpen nem igazolhatóknak nem tekintethetnek, ezen tisztviselő hasonló esetekben ezentúl szem előtt tartandó nagyobb mérséklésre utasítandó lészen". Tehát a Helytartótanács Batyknak adott igazat, a súlyos igazságtalanságot elkövető szolgabírát viszont csak „ejnyebejnye" kategóriába sorolható ítélettel sújtotta. November 7-én a Helytartótanácsi döntést szó szerint átírta és megszavazta Zala vármegye közgyűlése, amit írásban ki is adtak Hertelendy Imre szolgabírónak.

292 Mint láthattuk Batykon az átvezető út nagy forgalma miatt sok tisztviselő és katona megfordult. Ezek egy része károkat is okozott a falubelieknek, mint például 1840-ben az átvonult „Toscanai Nagyherceg" nevű ezred katonasága. Augusztus 10-én került a megyegyűlés elé a Batyk részéről beterjesztett panasz. A helység kérést terjesztett be a megyéhez a katonaság által igénybevett 1 napi szállásolás költségeinek, 3 Ft 52 krajcár kifizetése tárgyában. A megye a kérés teljesítését elutasította, így annak lakóira hárította a megyei terhek egy részét. A katonaság egyébként ugyanekkor Zalabérben 2 napot szállásolt, akik hasonlóképpen panaszkodtak emiatt. Ugyancsak a terhek áthárítását érzékelhetjük az 1841. december 6-án tárgyalt panasz ügyében is, a Batykon lakó lovas adózók az általuk adón felül kiszolgáltatott fuvar árának a megtérítését kérik Zala vármegyétől.

293 A batykiak több ízben a fentieknél kisebb horderejű dolgokkal is a megyéhez fordultak. 1841. április 26-án Batyk és Véged lakói együttesen tettek panaszt, miszerint Krausz Jakab és Radis Simon zsidók a tőlük megvásárolt széna árát nem fizették ki. A panaszosok kérték a vármegyét, hogy segítsen nekik a pénz megfizettetésében. Esetenként a falubeliek egymás közötti vi98