Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Batyk az úrbérrendezés után

kor Türjéről kellett ölfát hordani. A megyei emberek előtt a tiszttartó és a jobbágyok „számot vetettek, abban megnyugosztlak", tehát egyezségre jutottak egymással.

268 A 17. század végén II. József király a felvilágosodás eszméitől áthatva elhatározta a szerzetesrendek feloszlatását. 1785. december 9-én került sor Batyk legrégibb földesurának, a türjei prépostságnak a feloszlatására. A rendet csak П. József halála után I. Ferenc király állította vissza 1802. március 12-én.

269 A feloszlatás után összeírták a prépostság javait, közöttük a batyki és csapói birtokokat is. Ebben szerepel a türjei premontrei prépostsághoz tartozó 24 helyes jobbágy és 2 zsellér névsora, valamint a művelésük alatt lévő szántók és rétek. A két zsellérnek is volt szántóföldje, egyiknek 4, a másiknak 2 pozsonyi mérős. Szerepel benne György molnár is, aki 3 pozsonyi mérős szántóval is rendelkezik. Batyk kb. 1/3 részben volt az eltörölt türjei prépostság birtoka, a többi társbirtokosoké. A prépostság 24 jobbágya 14 egész 1/8 egész telken oszlik el, egész helye csak egynek van. Bérleti díjat, igás robotot, konyhaszolgáltatásért készpénzmegváltást adnak, továbbá tűzifaszállítással, fonással és hosszú fuvarra szolgálnak. Termény és méh tizedet adnak. Törkölypálinka főzésére a község egy telket bérel az uradalomtól. Legelőhasználatért robottal fizetnek az uradalomnak, évi 200 gyalog robottal, illetve a szükséglet szerint megfelelő értékű igás robottal, ha a téglaégető számára tűzifát szállítsanak a türjei erdőkből. A volt prépostságnak volt Csapón a Kánya-patakon egy kétköves malma is, amely mellett molnárház és melléképületek voltak. A molnárnak évi 250 Ft bérleti díjat kellett fizetnie a malom és a mellette használt földek miatt. Ezen kívül évente 200 mérő gabonát kellett ingyen megőrölnie a prépostságnak a második kövön, azaz finomlisztté őrölni.

270 A jobbágyságot a földesúri terhek mellett a 18. század végén a háború is sújtotta. 1787. december 2-án II. József király hadat üzent a Török birodalomnak. Ezt követően erőszakos újoncozás és rekvirálás folyt a katonaság ellátásának biztosítására. Azt nem tudjuk, hogy batykiak voltak-e az újoncok között, de a katonai szállításokban részt vettek idevaló jobbágyok. A háború után elkészült a „török háborúban elpusztult állatok összeírása" szerint Hosszú Józsefnek pusztult el egy 30 Ft értékű ökre amikor Hetyefőről katonai fuvart végzett. Mészáros Pál egy 40 Ft-ot érő ökre pusztult el a Türjéről Varasdra végzett katonai fuvar alkalmával.

271 1769-től már nemcsak jobbágyok, hanem kisnemesek is éltek Batykon. Ebben az évben az elkészült összeírás szerint 3 nemes élt itt. 1786-ban kétséges nemes volt Katona György, aki később igazolta nemesi származást. A nemesi származás nem sokat jelentett a viselőik számára, hiszen jobbára ugyanolyan házakban laktak, mint a jobbágyok, csak a szabadabb jogi és 89