Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - A falu kialakulása és nevének eredete

legmagasabb méltóságra jutott tagja a kezdetben Tűrje, majd birtoka alapján Szentgróti Dénesnek nevezett bán volt. Dénes, mint főlovászmester IV. Béla király oldalán részt vett 1241-ben a tatárok elleni elvesztett Muhi csatában, azok között a fiatal vitézek között volt, akik a király kimentették a csatából és elkísérték menekülésében az Adriai tenger partjára. Eközben a király kinevezte horvát-dalmát-szlavón bánná és királyi helytartóvá. Dénes 1245-ben a király utáni első ember, Magyarország nádora, majd tárnokmestere lett. 1248ban azonban újra nádori címet kapott. Mindeközben több vármegyének az ispánja is volt, majd élete utolsó éveiben szolnoki ispán lett. Dénes unokaöccse Szentgróti Fülöp az egyházi pályára lépett, előbb dömösi prépost, majd zágrábi püspök lett, 1262-től 1272-ben bekövetkezett haláláig pedig esztergomi érsek, Magyarország legfőbb egyházi méltósága volt. Rajtuk kívül a 13. század közepén a nemzetség szinte minden tagja viselt valamilyen méltóságot. A Tűrje nemzetség a 13. század végére, három ágra vált szét, amelyek nevüket a lakóhelyükről kapták. így lett a Tűrje nembeli Joachim (a fent említett Dénes testvére) a Szentgróti család, a Tűrje nembeli János a (Zala-) Béry és testvére Márk az Orbonay család őse.

9 A nemzetség tagjai kötelességüknek érezték, hogy a saját monostorukról, a türjei prépostságról gondoskodjanak. 1249-ben Szentgróti Dénes bán nagy birtokokat adományozott a prépostságnak. A szerzeteseknek adta a barlabáshidai, a vitenyédi birtokait. Szentgróton négy jobbágy telket, egy malmot és a vám bevételeinek a felét. Rajta kívül a nemzetség más tagjai is jelentős adományokkal gyarapították nemzetségi monostorukat.

10 Ezeknek a nemzetségbeli birtokadományozásoknak köszönhetjük Batyk első írásos említését is. 1251-ben ugyanis Szentgróti Dénes bán nővére, bizonyos Ákos özvegye a lelki üdvössége érdekében a türjei premontrei szerzetesek Szűz Mária egyházának adományozta Batyk nevű prédiumát háromekényi földdel, a rajta lévő malommal és egy Pechur nevű szolgával együtt, akit harangozónak szánt a monostorban. A korabeli jogviszonyok szerint a nemzetségi birtokot csak a nemzetség minden tagjának a beleegyezésével lehetett elidegeníteni. Ezért amikor Lőrinc türjei prépost és János nevű rendtársa oklevél kiállítását kérte, a veszprémi káptalan a nemzetségbeli rokonai beleegyezését kérte az özvegy képviselőitől. Ezért 1251-ben Szentgróti Dénes bán, akkor szolnoki ispán tudatta a veszprémi káptalannal, hogy nővére a rokonok belegyezésével tette az adományát a prépostság javára, ezért ne kételkedjenek benne és állítsanak ki róla bizonyságlevelet. Ezután már a veszprémi káptalan is kiállította az adományozásról a bizonyságlevelét.

11 Az oklevélben leírják a birtok fekvését is. Eszerint az két patak között fekszik. Keletről a Batyk-patak, nyugatról az Ágas-patak, északról pedig Zlaudus püspök faluja határolja. s