Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - Határ és birtokperek
Több hosszan elnyúló per volt Csapó birtokosai és a végediek között. Az egyik ilyen birtokper Csapó és Véged (Zalavég) határai miatt folyt a türjei prépostság és a Szegedy család között. Az ügyben 1733-ban két tanúkihallgatást is tartottak. Az elsőt Véged pusztán „Szegedy Ferenc úr Battykon nap nyugotrul levő birkás majorjánár tartották. 242 A kérdések arra vonatkoztak, hogy Csapónak a Kánya-patak és a Szajki-patak közti része a türjei prépostságé-e vagy Végedhez tartozik. A tanúk egy része szerint Csapó és Véged között a határ az egykori végedi malomhely előtt lévő szántóföldek és az „Orbán útjának"' vonala volt. Volt azonban olyan tanú is, aki szerint Végednek voltak rétjei a Zala mellett, és az említett terület is oda tartozott. Megoszlott a tanúk véleménye abban is, hogy ki etette fel az erdőn termett makkot. Volt, aki a végedi uraságokat az Ányos, Nádasdy és Esterházy családokat említette, volt, aki a türjei prépostságot. Sitkén lakó jobbágyok arról vallottak, hogy ősszel Sitkéról lehajtották a sertéseiket a vitatott területre makkoltatni. Ugyanúgy megoszlott a vélemény arról is, hogy csapói vagy végedi területen áll a Szegedyek birkás majorja. Az ügyben kihallgatták a batyki malomban lakó Molnár János fiait, Istvánt Györgyöt és Jánost is. A másik kihallgatásra Szegedy Ferenc és Pintár Adalbert türjei prépost kérésére Véged és Csapó határainak megállapítása tárgyában került sor. 243 A vallomások szerint Csapó Batyktól nyugatra fekszik a Kánya-patak és a Szajki-patak valamint az Orbán útja között, ,/lzon víz, mely Batyki kertek mellett le foly egy részről, más részről pedig Kánya patakra környől folyva Csapói földet és ami ezen vizek között Orbán útjától fog\>a foglaltatik, ember emlékezettől fogva Csapói föld.''" Az előző kihallgatástól eltérően itt már egyöntetűen vallották, hogy a terület a türjei prépostságé volt. Az Orbán útján fölül hajtott állatokat a végediek mindig elvették tulajdonosaiktól és elhajtották Sitkére. A határok emlékezetbe vésésének fontosságára mutat rá az egyik tanú vallomása: Zörget vagy másképp Kovács János 1683-ban a batyki csordás bojtára volt. „A csordás öreg ember lévén mutatta és mondotta, mondván gyerek megemlékezzél róla, hogy ez az Orbán útja határja Türgyei prépostság Csapó nevö jószágának, ha valaha keresik. " A határ még évek múlva is kérdéses volt, mert 1740-ben Zala megye előtt a prépostság nevében Valthum Lipót eltiltotta Csapó puszta részeinek használatától és irtásától Véged, Szentpéter, Szentgrót falvak teljes lakosságát és a türjei nemeseket. 1741-ben Magyar Péter adminisztrátor tiltakozott a türjei prépostság nevében az ellen, hogy a prépostság Csapó nevű pusztájához tartozó erdőben a végedi és batyki lakosok kiirtottak kb. 50 holdnyi erdőt, ugyanekkor eltiltotta Csapó puszta részeinek használatától és irtásától Szegedy Ferencet, valamint Batyk és Véged falvak teljes lakosságát. Az elhúzódó pereket Szegedy Ferenc ellenében a türjei prépostság nyerte meg. 72
