Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török–magyar harcok, Batyk pusztulása

sőbbi tanúk mind emlékeztek és elmondták, hogy még 1733-ban is megvolt a két birtok közötti határárok oldalában az a kis domb, amit a legény sírja fölé emeltek.

219 Alaposabban átgondolva a történetet, arra a megállapításra jutunk, hogy ennek esetleg területszerző jellege is lehet. Mivel ekkoriban a török tisztviselők vérdíjat szedtek a faluk határában talált halottak után, a török időkben bevett szokássá vált, hogy a tehetősebb és merészebb települések úgy szereztek újabb földterületeket, hogy elvállalták egy-egy, vitás területen talált halott ember vérdíjának kifizetését, így magukhoz csatolva az említett földet. A mi környékünk pedig ebben az időben a közeli kanizsai vár révén török hódoltsághoz számított - a béri vár közelsége ellenére is - tehát lehetséges, hogy ez a magyarázata annak, hogy miért nem a falu temetőjébe temették a halottat, miért kellett a határút árkába temetni a meggyilkolt legényt.

220 1683 januárjában IV. Mehmed török szultán hadjáratot hirdetett Magyarország és Ausztria ellen. 1683 áprilisában a török hadak meg is indultak Bécs ellen, a hozzájuk csatlakozott Tököli Imre erdélyi fejedelem csapataival együtt. A török sereg egy sor dunántúli várat elfoglalt ekkor, azonban Bécs ostroma nem járt sikerrel, szeptember 12-én a Bécset felmentő keresztény sereg tönkreverte a török csapatokat, majd kezdetét vette az ország a török alóli felszabadítása. A hadjárat legnagyobb pusztítását azonban nem a törökök, hanem a velük szövetséges tatár hadak okozták a környéken. Giraj tatár kán csapatai végigpusztították a vidéket.

221 A törökök és tatár segélyhadaik a nagyobb várak kivételével szinte minden települést és kisebb várat elpusztítottak az útjukba kerülő vidéken, többek között Batyk környékén is. A falu pusztulására még a 18. század közepén is visszaemlékeztek Batyk lakói. Egy 1733. május 29-én végzett tanúkihallgatás során Zörget János más néven Kovács János elmondta, hogy éppen akkor volt a batyki csordás bojtárja, „amidőn Bécs alá ment a Török Tábor". Ebben az évben el is pusztult Batyk.

222 Az 1733. július 30-án Pakodon végzett tanúkiliallgatás során a meghallgatott tanúk azt vallották, hogy „amidőn Bécs alá ment a török tábora, akkor Pakod" és Batyk is elpusztult.

223 Tóth Mihály arról vallott, hogy „Sándor Pálnak az eleit azon okból tudja, hogy nem pakodiak voltak, mivel az attyának, Györgynek attyát Benedeket jól ismerte Battykon laktában, onnénd császár szolgalatjára hajdúságra ment be lakosul Szalabérbe." Pál Mihály vallomása szerint „Sándor Pálnak attyát Györgyöt és annak is attyát Benedeket ismerte; ki is Batykrul Szalabérben vette lakását Császár szolgalatjára, e fátenssel [tanúval] táborozott is néhány esztendőkig." Tehát a batyki jobbágyok közül volt olyan is, aki beállt katonáskodni, azaz gyalogos hajdú lett. Ilyen hajdú volt a tanúk vallomásában említett Sándor Benedek is. 1735-ben Dömötör Mihály, Batthyány Ádám 70 éves dabronci jobbá64