Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Új birtokosok és birtokügyeik

választ, hogy a türjei prépost által elhajtatott jánosházi marhák türjei vagy szabad területen legeltek-e.

194 A tanúk között találjuk a hármasmalmi Monár Mihályt, Batthyány Pál 50 éves molnárát, Dömötör Andrást, Batthyány Pál 30 éves batyki jobbágyát, Szabó Pétert, Balogh István 25 éves batyki jobbágyát, Kis Andrást, Somogyi Miklós 25 éves batyki jobbágyát. A következő évben újabb kihallgatást tartottak. 1668. február 7-én és 8-án Türjén és a helyszínen tartottak vizsgálatot egy még 1667-ben kezdődött ügyben, amikor is a jánosházi nemesek elhajtották a türjei prépost sertéskondáját, az egyik pásztort lelőtték a többieket pedig megsebesítették.

195 A tanúk közül batykiak voltak: Bakics György 40 éves és Veres Pál 30 éves, Telekesi Török Imre jobbágyai, Szabó Péter, Balogh István 30 éves jobbágya, Kis András, Somogyi Miklós 27 éves jobbágya valamint Dömötör András, Batthyány Pál 35 éves jobbágya. 1670 körül elpusztult a szomszédos Véged (Zalavég). Az életben maradt jobbágyok másik falukba költöztek. Ezt bizonyítja egy 1702-ben végzett tanúkihallgatás jegyzőkönyve.

196 Az első tanú, Bakics Péter volt, aki 1648-ban született Végeden, a falu pusztulásáig élt itt, majd utána Batykra költözött. Amikor Batyk is elpusztult, akkor költözött át Türjére, ahol 1702-ben is lakott. A második tanú Kertész Gergely volt, aki 1654-ben született Végeden. О szintén Batykra került, majd annak az elpusztítása után Türjére költözött. 1673. március 21-én Sümegen kelt oklevelükben a Zala vármegyei alispánok és a szolgabírák bizonyítják, hogy előttük Messöl András, a megye egyik szolgabírája Prodinszky Mihály türjei prépost nevében eltiltotta Szentgrót, Bér végvárak valamint Dabronc, Ötvös, Mihályfalva és Batyk falvak lakóit Apsa, Hetye, Kettősmalom, Cigányrét és Hagyó pusztáknak és a rajtuk lévő rétjeiknek a használatától.

197 1678-ban Könnenden Zala vármegye hatósága tanúsítja, hogy a megye kiküldött szolgabírái jelentették, hogy Nagy Ferenc Szentgrót vára kapitányának panasza alapján - melyet Tóth István béri vajda ellen nyújtott be, hogy állítsa törvény elé Császár Gergelyt, hajdúinak egyikét - kiszálltak Szentgrót várába és ott tárgyalást tartottak. A tárgyaláson a panasztevő kapitány jogi képviselője előadta, hogy még 1670 Mátyás napja táján Császár Gergely - aki Tóth István vajdának a parancsnoksága alatt hajdúskodik Bérben, zsoldos katonai minőségben - összejátszva Nagy Péterrel, néhai Balogh István özvegyének Káldy Rebekának jobbágyával, aki az özvegy Batyk falubeli porcióján él, valamint más ugyanottani jobbágyokkal, elmentek Batyk faluba, s ott a Bér várálioz tartozó szőlőhegyen a „Hathalmi rész" nevű szőlőt valamint Tompos Ilona, Mészáros Mihály felesége Szentgróthoz tarozó szőlőjét elfoglalta, majd maga mellé véve néhány béri hajdútársát, s a fent említett batyki jobbágyokat használatba vette, azóta is erőszakkal hatalmában 57