Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
III. fejezet: Batyk a török korban - Új birtokosok és birtokügyeik
A 17. század közepén a kihalás veszélye fenyegette a Batykot két évszázada birtokló Hagymássy családot is. 1654-ben már csak a család utolsó férfitagja Hagymássy István szentgróti várkapitány élt. Mivel nem voltak gyermekei, ezért vele később ki is kihalt a család. Hagymássy István a halála előtt szerződést kötött Batthyány Ádámmal végvári főkapitánnyal. Eszerint Hagymássy István méltányolva Batthyánynak az ő irányába tett sok jóságát, Szentgrót várát minden tartozékával örök jogon ráíratta. Kikötötte azonban a következő feltételeket: 1. Ha fiú örökösei születnének, úgy a fenti birtokok mindenképpen őket illetik meg. Ha azonban fiú örökös nélkül maradna, akkor felesége Kisfaludi Borbála 6000 aranyforintot kapjon. 2. A fenti birtokok átvétele esetén Borbála az ingóságait a várhoz tartozójobbágyokkal elszállíttathatja oda, ahova akarja. 189 A szerződésben felsorolják a szentgróti vár tartozékait, amelyek a következők: Szentgrót városa, Dabronc, Udvarnok, Batyk, Alsó- Csáford, Dabronc, Bagota, Vásárhely, Szentmihály, Bárba és Lak. Az írás szerint Batykon Hagymássynak egy teljes birtokrésze és egy háromkerekű malma volt a Zala folyó fölött. Nem sokkal a szerződéskötés után, 1655-ben meghalt Hagymássy István, mégpedig úgy, hogy nem hagyott maga után fiú örököst. Ezzel érvénybe lépett a Batthyány Ádámmal egy évvel korábban kötött szerződés, amit jóváhagyás végett felküldtek a királyi udvarhoz, ahonnan azonban csak nyolc év eltelte után érkezett meg a jóváhagyás. Ekkor már Batthyány Ádám sem volt az élők sorában, ezért fiai kapták meg a birtokokat. 1663. május 26-án I. Lipót császár az időközben meghalt Batthyány Ádám fiait, Kristófot és Pált megerősítette Szentgrót vára és a hozzátartozó falvak birtokában. 190 Az oklevél felsorolása szerint ekkor a vár tartozékai a következők voltak: Szentgrót város, Aranyad, Batyk, Bagota, Dabronc, Infa, Udvarnok, Szentpéter, Vásárhely, Csáford, Zalaszeg, Széplak és Véged. Ezzel a szerződéssel illetve utána a királyi megerősítéssel Batyk a feltörekvő nagybirtokos família, a Batthyány család birtokai közé került. I. Lipót császár oklevelének kiadásáig azonban Hagymássy István özvegye Kisfaludi Borbála birtokolta Batykot és a többi falut. Ezt bizonyítja a szentgróti uradalomról 1656. június 11-én készített vagyonösszeírás, aminek a címe: „Hagymássyné asszonyom aminémü jószágot bír Szentgrót várához". 9 Ebben az összeírásban az szerepel, hogy Batykon van egy három kerékre járó malom. A faluban lévő kocsma Karácsonytól Szent Mihályig az úré, Szent Mihálytól Karácsonyig a seregé. Ugyanezen év március 15-én készült egy másik összeírás a „Szentgróti várhoz az mennyi falu vagyon s azokba hány heles jobbágy és sellyér légyen annak röviden való extractusa" címmel. Ebben azt találjuk, hogy Batykon telekkel rendelkező jobbágy 5 van, 55
