Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Elzálogosítások, osztozkodások, perek

Az éppen zajló tizenötéves háború ellenére bérleti szerződés kötéséről is tudunk a 16. század végéről. 1595-ben a vasvári káptalan előtt Rajky László és testvére, Ostffy Mihály özvegye Rajky Anna árendaszerződést kötnek. Rajky Lászlónak Erdélybe kellett mennie, de javait ez alatt sem akarja gondozatlanul hagyni, másrészt könyörületből, mivel özvegy nővére meghalt férjének birtokai elhagyottak, és tönkre mentek, ezért birtokrészeit Batyk, Pakod, Rajk, Pötréte falvakban minden hozzátartozó javakkal Annának és gyermekeinek, az Ostffy örökösöknek adja bérbe úgy, hogy az első évben 50, a következő években 40 Ft-ot köteles a bérbevevő fizetni.

163 A 17. század elejéről három adat is szól arról, hogy bizonyos Pethő János nemes részeket zálogosít, illetve ad el Batykon. Nem tudjuk, hogy ez az említett Pethő János mi módon jutott itteni birtokokhoz. Mindhárom alkalommal a vasvári káptalan előtt bonyolítja le az üzleti ügyeit. 161 l-ben Pethő János Balogh Pétertől 40 Ft-ot vett fel kölcsön, ezért a teljes ősi birtokrészeit Csáford, Bér, Batyk birtokokban elzálogosította azzal a feltétellel, hogy a visszaváltásig évente 2 Ft-ot ad vissza az említett 40 Ft-ból. Ha a visszafizetés így megtörténik, Balogh Péternek a birtokrészeket vissza kell adnia.

164 1614-ben Pethő megújította a már meglévő zálogszerződését Balogh Péterrel a további időszakra is, tehát nem tudta visszafizetni a kölcsönvett összeget. 1612-ben Pethő János nemes vallja, hogy az elhagyott teljes nemesi kúriájának fele részét, amit anyai ágon örökölt Batyk faluban 8 hold szántófölddel és minden hozzátartozó javakkal Vörös Balázs jobbágynak 35 Ft-ért örök jogon eladta.

165 Ugyanakkor az említett, elhagyott teljes nemesi kúriájának másik felét, ugyancsak 8 hold szántófölddel és minden hozzátartozó javakkal Kis Lázárnak jobbágynak és örököseinek 35 Ft-ért örök jogon eladja.

166 A második két ügylettel előállt az az érdekes helyzet, hogy két jobbágy jutott hozzá a Batykon lévő nemesi kúriához. A jobbágyok közül Kis Lázár bizonyosan batyki volt, vele még később, 1643-ban is találkozhatunk, mint batyki lakossal, a türjei prépost jobbágyával. Más a helyzet Vörös Balázzsal, ilyen nevű jobbágyok a szomszédos Zalavégen laktak ebben az időben, Batykon ekkor még ilyen nevű jobbágy nem szerepel, tehát végedi jobbágy lehetett. A két jobbágy jogi helyzetén úgy látszik nem változtatott semmit, hogy nemesi lakhelyhez jutottak, mivel később is jobbágyként említik őket. Nemessé csak két esetben válhattak volna. Egyik esetben úgy, ha a király valamilyen érdemükre vagy szolgálatukra tekintettel megnemesíti őket, a másik esetben pedig úgy, ha nemes ember leányát veszik feleségül. Ez esetben azonban csak a gyermekeik lettek volna teljes jogú nemesek, őket még csak ún. »agilisnál?, nőnemesnek tekintették volna. A másik nagy kérdés, amit felvet ez az ügylet az, hogy a két jobbágy és családja hogyan juthatott hozzá akkora pénzösszeghez, amiből ki tudták fizetni a 70 Ft-ot. Ne feledjük el, 47