Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török pusztítások, sarcolások

jóért veszni mindnyájatoknak, azonmód fiatoknak és fejeteknek? Mindazonáltal ismég is ezen címeres parancsolatinkkal bizonyos ember által intőnk és nagy iszonyú böntetís alatt hagyánk és parancsolunk, hogy semmi okvetetlen«kedés», nagy hamarsággal az császár adójával beseiessetek! Rátok a siketség miát iszonyú haráginkat ki ne várjátok"

1

^ Ali bég súlyos megtorlást helyez kilátásba arra az esetre, ha nem teljesítenék a parancsait és nem fizetik be az adót. Levele végén arról biztosítja a 34 falu követeit, hogy a korábbi évekről elmaradt adók miatt senkit sem fognak fogságba vetni Fehérváron. Az adott évre esedékes adók befizetésével a falvak mentesíthetik magukat a következmények alól. elkerülhetik a nekik beígért pusztítást. Ali bég a parancsa megtagadóinak azonban súlyos megtorlást, az adót befizetőknek pedig védelmet ígér. Azt bizonygatja, hogy a további pusztításokat csak úgy kerülhetik csak el ezek a falvak, ha behódolnak és adót fizetoek. Nem tudjuk, hogy ennek a fenyegető levélnek lett-e valamilyen hatása, a falvak befizették-e vagy sem a császár adóját. Annyi azonban bizonyos, hogy a környék falvainak egy részét - többek között Batykot is - a magyar adószedők 1598-ban már török adófizetőnek is írják.

144 Ha az 1570 körüli magyar adóösszeírásokat nézzük, akkor megállapítható, hogy Batyk ekkor még nem fizetett adót a töröknek, így nem számított török birtoknak. Tehát hiába adták át a falut javadalomként Mahmud bin Haul szpáhinak, a batykiak nem hódoltak meg előtte és nem fizettek adót sem neki. 1572-74 között minden adóösszeírásban az szerepel Batyk neve mellett, hogy nem török birtok.

145 Eszerint a fehérvári török defterdárok által valamilyen portya alkalmával készített összeírásnak egyelőre nem lett semmilyen gyakorlati következménye a falunk számára. 1570 után Batyk újra növekedni kezdett, kezdte kiheverni a károkat. 1573-bau már volt itt 1 egész és 5 negyed porta, amely adót tudott volna fizetni, de nem fizették be az adót.

146 Minden birtokos egy-egy adófizető portája után volt adós. Az 1572. és 1573. évi összeírás végére az adószedő megjegyzésként újra odaírta, hogy Batykot a török Sziget várának eleste után felégette.

147 Ez azt bizonyítja, hogy az 1566-73 közötti hét. évben nem történt újabb török támadás a környék ellen. Batyk a rövid békés időszakban megpróbálhatta a korábbi a korábbi károkat helyreállítani. 1582-ben nagy csapás érte a környéket. A nagy hidegben befagyott Balaton jegén átkelve a törökkoppányi szandzsák katonasága Körmendig és Vasvárig dúlta végig a vidéket. A tömérdek fogollyal és nagy zsákmánnyal visszatérő törököket Keszthely várának közelében a pápai és keszthelyi várak magyar katonái megtámadták és szétverték, a foglyokat kiszabadították, a zsákmányt pedig elvették tőlük.

148 Batyk esetében a portyának újabb pusztítás lett az eredménye. Az 1582-es adóösszeírásban sok szegény és elhagyott 43