Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török pusztítások, sarcolások

építeni a falujukat a romokból. Batyk 30 év alatt már a harmadik alkalommal hevert ki egy súlyos csapást. Az 1566-os háború hadjárataiban Batyk egyik tulajdonosa, Sitkey Mihály türjei prépost is részt vett, aki premontrei szerzetes létére fegyverrel a kezében igazi hazafiként végigküzdötte a hadjáratot. Távollétének idején azonban Kövesy Benedek sümegi várnagy azzal a hamis indokkal, hogy Turjét a töröktől való félelem miatt lakói elhagyták, elfoglalta a megerődített monostort. Amikor Miksa király a visszaadására szólította fel, akkor pedig e helyett felgyújtotta a monostor. A lángok elpusztítottak mindent a két torony kivételével.

134 Tehát nem csak a portyázó török csapatok pusztítottak a vidéken, hanem a magyar nemesek egy része is. 1561-ben újra a környéken jártak a török hadak. Július 25-e körül a fehérvári és veszprémi török csapatok ezernél több katonával Szentgrót ellen vonultak, amelyet megrohamozva megpróbáltak elfoglalni. Az őrség azonban ellenállt és így nem sikerült a tervük. A környező falvakat azonban bosszúból kirabolták és felégették.

135 A törökök az 1543-ban elfoglalt Fehérvár várával a központban megszervezték újabb magyarországi szandzsákjukat. Ez kisebb közigazgatási egység volt a török államszervezetben, egy nagyobb területű magyar megyének felelt meg, és szpáhi birtokokra tagozódott. Egy-egy ilyen szandzsák élén katonai és kormányzati jogkörrel a szandzsákbég állt.

136 Az újonnan megszervezett fehérvári szandzsák megpróbálta kiterjeszteni a hatalmát Batykra és a környék más falvaira is. A már meghódított vagy az általuk a hódoltsághoz számított falvakat a törökök parancsnokok katonáiknak adták javadalombirtokként. 1570 körül a fehérvári törökök összeírták az általuk megfenyegetett és több-kevesebb sikerrel adófizetésre kényszerített magyar falvakat. Az elkészült Jdzsmál defter'-ben a szpahik birtokai között ezt találjuk: Malimud bin Halil tímár-javadalombirtokai: Batyk, Dörögd, Szentlászló, Nemestakarcs, Gétye, Nemesbük.

137 A falvak közül Batyk a rezi. Dörögd a sümegi. Szentlászló a szentgyörgyvári, Nemestakarcs a szentgróti török náhijében azaz járásban feküdt, Gétye és Nemesbük hovatartozása nem szerepel. Batyknak a defter szerint 366 akcse értéke volt. Ugyanekkor a szomszédos Véged (Zalavég) Hüszein Bin Ovejsz javadalombirtoka volt Egyházasszentpéter és Karmacs faluval együtt.

138 A három falu Batykhoz hasonlóan a rezi náhijéhez tartozott, Zalavég értéke 500 akcse volt. Ezt a török összeírást bizonyára a Szigetvár eleste utáni, még a pusztítás képét mutató falvakról készítették, mivel az 500 és a 366 akcse érték igen kis falvakat sejtet. (Az akcse egy ezüstből vert török aprópénz volt, amelyből 50-60 db. érhetett egy magyar aranyforintot ebben az időben.) Ezek szerint tehát Zalavég kb. 8-10 aranyforintot, Batyk pedig 6-7 aranyforintot ért. Ez pedig nagyon 41