Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk malmai

A középkortól, a 13-14. századtól kezdődően szinte minden Zala folyó parti településnek volt malma, de Batyk kivételével nem tudunk olyan esetről, hogy egy faluban két malom is működött volna, bár ilyen vízrajzi helyzetű falu sem volt több. A környező falvak malmairól nem sokat tudunk, annyi bizonyos viszont, hogy csak jó kétszáz évvel később, a 17. század táján említenek Tüskeszentpéteren és Végeden háromkerekű malmokat.

404 Mivel Batykon a helyi igényeknél sokkal nagyobb malomipari kapacitás állt rendelkezésre, ezért a felszíni vizekben szegényebb Kemenesalja vidékéről is jártak ide őröltetni még a 20. század során is. A középkor végén és a török korban is folyamatosan szerepelnek az írásokban a batyki malmok. Úgy látszik, hogy legalábbis a Kettős malom elkerülte az 1532. évi török hadjárat során a pusztítást, mert a következő év elején bizonyosan működött. 1533 februárjában ugyanis Béry István kirabolta a türjei prépostság batyki Kettősmalmát, a malomból elvitette a prépost ott található összes gabonáját, magát a prépostot pedig megfenyegette, hogy betöri a fejét.

405 Bizonyára a török által elpusztított gabona pótlása miatt követte el a Béry család ezt a rablást. A középkor folyamán a Szentgróti család tulajdonában lévő malom a 16. század elejére a Hagymássyak majd később a Batthyányiak kezébe került. 1594-ben már a Hagymássyak osztoznak a Batyk territóriumán lévő háromkerekű malom fölött.

406 Az 1654-ben Hagymássy István és Batthyány Ádám között létrejött szerződés szerint Hagymássy többek között Batyk birtokát a Zala folyó fölött lévő háromkerekű malommal együtt átadta Batthyánynak.

407 Mivel a malmok jelentős értéket képviseltek ezért gyakran különböző zálogügyletek szereplői is voltak. Ennek megfelelően a batyki malmokat is gyakran adták zálogba tulajdonosaik. 1642. április 9-én Sümeg városában Santich Mátyás türjei prépost a prépostság birtokainak védelme miatti perek költségeire felvett 66 tallér fejében zálogba adta a Batyk határában a Zala vízén lévő Kettősmalom hasznának a felét Pály Mátyásnak.

408 1669. június 19-én kelt zálognyilatkozatában Batthyány Pál közli, hogy adósa maradt Ákosházi Sárkány Istvánnak 1000 Ft összeggel. Ennek felét lefizette készpénzben, a másik 500 Ft összeg fejében pedig öt évre zálogba adja Sárkánynak a Batykon a Zala vizén lévő „Hármos" nevű malmát minden hasznával és igazságával. A szerződés szerint az öt év letelte előtt a malmot nem válthatják ki a zálogból, de azután Sárkány István minden perpatvar nélkül köteles visszaadni a malmot. Ha időközben épületeket emelne a malomhoz, annak az árát kötelesek megtéríteni a felbecslés alapján a Batthyány család tagjai.

409 A malmot azonban az öt év letelte után sem váltották ki, ezért 1675. augusztus 30-án Ákosházi Sárkány István kijelenti, hogy Gyöngyösy Nagy Ferenctől „az batyki harmos malomra" kölcsönbe felvett ötszáz forin144