Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
Az iskola
szolgálat után nyugdíjba vonult Tamaskó János kántor-tanító. Nem sokkal később meg is halt a volt tanító, 1927. szeptember 8-án temették el Gércén. Helyére az osztálytanító, Kiss László került, az ő helyére pedig Nyúli László lett megválasztva. A választások egyhangúlag történtek, ennek ellenére többen megfellebbezték a választást, köztük hat iskolaszéki tag is, aki korábban megszavazta a választást. Osadinszky plébános szerint szegény emberek voltak, akikre a gazdagok nyomást gyakoroltak. A választást azonban a püspökség megerősítette és helyben hagyta. 393 1928-ban az állami iskolaépítési alapból a batyki tanítói lakás építésére 8.000 pengő támogatást kapott a falu az államtól. Ezután hamarosan, 1929 júniusában kezdték meg építeni a batyki kántor-tanító lakást. A Magyar Testvérek Társaságának támogatását is elnyerve december 12-én fejezték be. A szép lakás 11.148 pengő 33 fillérbe került. Ebből 2.000 pengő volt az a segély, amelyet a miniszter adott az építési alapból. 1931-ben Batykon is megalakult az új egyházközségi szervezet. Ugyanekkor az iskola költségvetését megpróbálták bevetetni a község költségvetésébe, a falu még 1924-ben dobta ki a költségvetéséből az iskola költségeit. 1931-ben az új plébánosnak. Kovács Józsefnek sikerült megváltoztatni és Batykon bevetetni a falu költségvetésébe az egyházi iskolát. 1940-ben meghalt Nyúli László batyki tanító, akinek a helyére Kissné Simon Rozáliát választották meg titkos szavazással tanítónak. Az 1945. március végi harcok befejezése után a batyki iskola falán egy aknarobbanás miatt nagy rés tátongott. A beszállásolt katonák feltörték a szekrényeket, szétszórták a könyveket, naplókat. A megszálláskor elpusztultak a fizikai felszerelések is. 1945. május 17-én Kosa Károly körjegyző jelenti a tanfelügyelőnek: Batykon a rendes tantermek egyikében megkezdődött a tanítás, a másik tanterem gránátbelövés miatt használhatatlan. Két tanerő, Kiss László és Simon Rozália tanít. A korábban ide beosztott, menekült Veress Erzsébet visszament Kábára. Az iskola felszereléseiből kevés van, mert a háború miatt tönkrementek. 394 1948-ban fogadta el az országgyűlés az egyházi iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvényt. Azonban a törvény elfogadását megelőzően megkezdődött annak előkészítése. 1948. május 26-án Batykon a járási főjegyző 1835/1948. számú rendelete alapján az iskolák államosításával kapcsolatban megalakult helyi bizottság. Az államosítás végrehajtása után sort kerítettek az iskola helyreállítására és felújítására is. 1948. augusztus 25-én tartotta ülését az államosított iskolák helyreállítása ügyében alakult Népi Bizottság. Az ülésen megtárgyalták az államosított iskola helyreállításának ügyét. Mint megállapították a munkálatok már augusztus 23-án elkezdődtek és terv szerint 27-én befejeződnek, így nincs akadálya a szeptember l-jén 141
