Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az iskola

Az iskola Batykon valamikor a 18. század elején, a falu újratelepülése után jött létre iskola. Az első adata 1733-ból származik. A tanító javadalma 3 Ft 30 dénár, ebből a párbér 10 dénár.

383 Az első batyki tanító Malinics Ferenc volt, aki ugyancsak 1733-ban szerepel. 1748-ban Zalavégen még nem volt iskola, ezért a gyerekek a szomszéd faluból is a batyki tanító elé jártak.

384 1771-ben Batyk tanítója Szabó István, akinek 8 leánytanulója van. Minden pár után kap évente 1/4 pozsonyi mérő kenyérgabonát és 10 Ft-ot. A leányok tanításáért kap egyenként 1 Ft 50 dénárt, és mindegyikért l-l kocsi tűzifát. Javadalma 50 Ft. Az ellenőrzést végzők szerint munkáját megfelelően végzi. A tanítót a lakosság fogadja fel a plébánossal egyetértésben, s együttesen látja el a felügyeleti jogkört is munkája felett. A tanító egyben jegyző és harangozó is. Előbbiért semmit sem kap, az utóbbiért külön díjazás jár. A tanítólakás uradalmi telken épült, egy szobából, konyhából, kamrából áll, tartozik hozzá egy istálló is. A lakás renoválásához a lakosok kézi és igásmunkával, sőt készpénzzel is hozzájárulnak.

385 1809-ben, Napóleon császár hadainak átvonulása alkalmával Bolla István iskolamester 194 Ft 30 krajcár kárt szenvedett.

386 A tanítóra puskát fogtak, ládáját feltörték és belőle ruhaneműt, valamint egy ezüst zsebórát vittek el, de élelmiszert is raboltak tőle. Úgy látszik, hogy Bolla István nagyon hosszú ideig tevékenykedett a faluban, mert ő az, aki 1832. november 5-én a megyegyűlésen panaszt tesz a falubeliek túlzott terhei miatt.

387 1838-ban a batyki tanító jövedelmeit: Van egy káposztáskertje és belső telke, ez egy hold, van három szántóföldje is, a Posta út mellett, a Marha csapás mellett, a Kertek alatt, összesen négy hold, 8 pozsonyi mérő alá való. Ezeket a helybeliek munkálják el, az őszi vetés alá háromszor, tavaszi vetés alá kétszer megszántják a földet, a mester gabonájával elvetik, beboronálják, az őszi gabonát learatják, behordják, és asztagba rakják. A tavaszi gabonát hasonlóképpen, de az aratást és a behordást nem ők végzik. A falu rétjéről van egy szekér szénája, melyet a mester házához beszállítanak, van a rétből számára kiszakítva egy darab, mely kétszeri kaszálásra két szekér füvet terem. A füvet a mester maga takarítja le, a helybeliek csak behordják. Korábban 16 szekér tűzifája volt, de most a szerződés szerint csak két szekér fát adnak, a mester által vett fát pedig levágják, összehasogatják és hazahordják. A mester szarvasmarháinak és sertéseinek szabad a legeltetése. Lélekgabonaként minden külön kenyéren lévő gazda ad egy fertály mérő rozsot, lélekpénzként hét forintot adnak, amit minden Szent György napkor a helység bírája ad át. A temetésről 7 krajcár, hirdető cédula írásról 7 krajcár a jövedelme. Harangozásért minden hold földről kap egy kéve gabonát, ősziből vagy tava139