Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
Az egyház története
funkciókat is teljes egészében ellátták. Könnyen lehet, hogy ez esetben sem csak Türjére vonatkozott, hanem a prépostság birtokaira is: a batyki hívek lelki gondozását a premontreiek is végezhették, azaz Batyk temploma Türjéhez tartozhatott. Ez esetben elfogadható magyarázatot kapunk, miért maradt ki Tűrje és Batyk a püspökség dokumentumaiból. Nagyjából azonosítható az említett egyház helye is. Mivel az 1642-es forrásban a Csapóhoz tartozó területekről esik szó, valószínűleg az akkori Ágas-, mai Szajkipataktól keletre lehetett a falu temploma és a Három királyok földje. Nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi templom a régi helyére épült. Erre utalhatna talán az is, hogy a falu jelenlegi temploma a középkorban épült templomokhoz hasonlóan keletéit. Egy óvatos feltételezést is megkockáztathatunk még. Arra is gondolhatnánk, hogy az egyház mellett elterülő föld annak titulusáról kapta a nevét, ami ily módon Három királyok tiszteletére lehetett szentelve. Sajnos a fent leírt feltételezéseknek ellentmondani látszanak a Göcseji Múzeum volt igazgatójának, Szentmihályi Imrének feljegyzései. Az 1950-es években gyűjtött adatai szerint Batykon népmonda szól arról, hogy a falu korábban a Puszta-Batyk nevű dűlőben volt. Ezt a törökök elpusztították, azután költöztek a megmaradtak a falu mai helyére. Templomuk a mai Aranyadi határában levő „Szalaszeg" hegyen volt. Ezt is a törökök pusztították el. Kétségkívül hiteles a falubeliek emlékezete, hiszen a Puszta-Batyk helynév valóban a középkori falu emlékét őrzi. A mondában az is hiteles, hogy a ma „Kelemen-sűrűnek''' nevezett helyen állt Zalaszeg falu, itt megtalálhatók a régi templom alapjai is. Valóban a török időkben pusztult el ez a templom is. Mindent összevetve azonban különös, hogy Batyk lakói még a 20. században is emlékeznek a több mint háromszáz évvel korábban elpusztult régi falu helyére és szomszédos falu templomára is, de annak semmi nyoma emlékezetükben, hogy Batyknak temploma is lett volna, sőt azt állítják, hogy a zalaszegi templom volt a templomuk. A következő adat a 18. század elejéről származik, ekkor az újjáalakított zalabéri plébánia ,filiája" azaz leányegyháza lett Batyk. A zalabéri plébánia levéltárában őrzött anyakönyvekben az 1720-as évektől kezdődően előfordulnak a batyki lakosok nevei. Az 1735-ben készült összeírás szerint Zalabér az egerszegi kerület plébániája volt, a filiái Pakod és Batyk voltak. 368 Krizmarics zalabéri plébános 1745-1747 között összeírta egész plébániáját, eszerint Pakod, Batyk és Véged voltak a plébánia filiái. 369 Az 1748-as kánoni vizitáció szerint „Szalabér" filiája Batyk. 370 A községek lakói magyarok, némettel vegyesen, vallás szerint többségében katolikusok, kevés lutheránussal és kálvinistával. Batykon 8 pár lutheránus volt. A protestánsok gyermekeit is a katolikus plébános kereszteli. Batykon ekkor 130
