Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

dabronci özvegy báró Széchenyi Pálné) 100 holdnál nagyobb területen gazdálkodott. 1935-re annyi változás történt elmez a helyzethez képest, hogy a gazdák száma 269-re esett vissza. Ebben az időben a már említett batyki Úrbéres közbirtokosságnak 135 hold legelője volt.

316 A gazdák a megtermelt terményeiket felélték, vagy eladták a helyi kereskedőknek esetleg a szentgróti piacra vitték. A szegényebb réteghez tartozó napszámosok a környező uradalmakban, a zalabéri Gutmann majd Neumann uradalomban vagy a zalavégi Okolicsányi uradalomban dolgoztak. Voltak olyanok, akik eljártak Fejér vagy Somogy megyébe summás munkára is. A szegénység és a bizonytalanság következtében csökkent a népszaporulat. A zalabéri plébános feljegyzései szerint a hozzá tartozó három faluban a világválság előtti évi 100 újszülöttről 70 körülire esett vissza a születések száma. Ettől az időszaktól számíthatjuk Batyk kezdődő lassú hanyatlását is, hiszen az 1920-as 1008 főből 1930-ra már csak 997 maradt. Ez még nem jelentett drasztikus csökkenést, de jelzi, hogy megkezdődött egy folyamat, ami kisebb-nagyobb mértékben a mai napig is tart. 1929. november 29-én, Zalaegerszegen Gyömörey György főispán vezetésével megalakult Zala vármegye törvényhatósága. A vármegyéből legtöbb adót fizető bizottság rendes tagjai mellé választott bizottsági tagként bekerült a zalaszentgróti kerület képviseletében Perom Sándor batyki gazda is.

3r Az I. világháború után mintegy húsz évig tartó békés élet után újra háború köszöntött az országra. Ebben a könyvben nem lehet cél a II. világháború kitörésének az okait ismertetni, feltétlenül meg kell jegyezni, azonban, hogy Magyarország részben a korábbi igazságtalanságok és az ország megcsonkítása miatt keveredett bele a háborúba. Az ország vezetői Horthy Miklós kormányzóval az élen Adolf Hitler mellett látták biztosítottak Magyarország és az elszakított területek újraegyesítését. Ezzel a döntéssel a későbbi vesztes oldalon került bele az ország az újabb háborúba. A világháború az első időszakban nem érintette közvetlenül a környékünket. A falubeli fiatalok közül azonban sokakat bevonultattak katonának, akik azután részt vettek 1938-41 között a Felvidék, Erdély és a Délvidék visszacsatolásában és megszállásában. Ezek a győzelemnek tekintett visszacsatolások még nem követeltek áldozatokat. Az 1941. július 26-i, kassai bombázás után Magyarország belépett a Szovjetunió elleni háborúba, a frontra vezényelve a 2. magyar hadsereget. A Don-kanyarban bekövetkezett katasztrofális vereség nagy emberáldozatokkal járt. A megsemmisült 2. magyar hadsereg soraiban szolgáltak a környékbeliekkel együtt batykiak is. Idehaza még csak a nehezedő élet és az előretörő fasizmus okozott nehézségeket a falubeliek életében. Az 1938-39-ben hozott zsidótörvények 112