Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Batyk és környéke az Árpád-korban

adatokat és névemlítéseket figyelembe véve nem tekinthető teljesen bizonyosnak, hogy a „Both" névből származik.

19 Az Árpád-kori kis személynévtárban szereplő nevek egyikénél sem fordul elő hasonló írásmód a kérdéses időszakban, tehát felvethető az a lehetőség, hogy a név a Bogát személynév alapját képező „Bog" szóból származik.

20 így Batyk esetleg kapcsolódhat a honfoglaláskor a Dunántúlon megtelepedő Bogát vezérhez, esetleg az ő valamikori birtoka lehetett. Batyk és környéke az Árpád-korban Az első említés és a névmagyarázat után tekintsük át Batyk környékének Árpád-kori viszonyait. Ebben az időben a jelenleg művelés alatt álló területeknek csak a töredékét művelték meg, a környék legnagyobb része erdő vagy mocsár volt. A vidék nagy részét erdőségek borították, csak közvetlenül a falvak mellett irtották ki a földművelés miatt. Batyktól északra terült el a régen „Farkas erdejének'''' nevezett, ma a Szajki erdő néven ismert, nyugatra pedig a később „Csapói sűrűnek" nevezett erdő. Ezek főleg tölgy, cser, bükk, gyertyán, szil és égerfákból álltak. Az erdőt legeltetésre és makkoltatasra egyaránt használták, innen szerezte be a lakosság a tűzifát és az építéshez szükséges fákat is, sőt vadakban is bővelkedett. A Farkas erdeje elnevezés arra is utal, hogy egykor még farkasok is éltek itt. (Esetleg egy Farkas nevű ember birtoka lehetet.) A régi időkben a talajvízszint sokkal magasabban volt a mainál. A kanyargó patakok - mivel ekkor még szabályozatlanul folytak széles mocsarakat alkottak. A Zala folyó több ágra osztódva szintén igen széles mocsarat és szigeteket hozott létre, mint például a Hármasi malom mellett egészen a 20. század közepéig létező nagy szigetet, amit csak a folyó szabályozása szűntetett meg. A folyóvizek nagyobb esők után áradásokkal fenyegették a mellettük lévő réteket és szántóföldeket. A környékbeli mocsarak nagyságára jellemző, hogy 1596-ban a Batykkal szomszédos Véged lakói beköltöztek a mocsárba, hogy elkerüljék a törökök további pusztításait.

21 Ezek a környékbeli mocsarak bizonyára jó lehetőséget nyújtottak a halászatra és a pákászatra is. Mint a későbbiekben majd olvasható, a batykiak hallal is adóztak a földesuraiknak.

22 A Zala folyó és a patakok vizeire a falvak határában malmok épültek. Batykon már ebben az időben két ilyen vízimalom is létezett. A későbbi Kettős és Hármas malom. Batyk szűkebb és tágabb környékén a 13. század végére már sok település létezett, több mint manapság. Nézzük, hogy hány falut ismerünk a szomszédságunkból és mikor találkozhatunk velük először az oklevelekben. Batyktól északkeletre, Türjétől északra terült el egykor egy Apsa nevű falu. Ezt a mostanára már teljesen eltűnt települést 1256-ban említik meg először 10