Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón
Ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa a falu történetében. A lakosság létszáma mintegy 30 év alatt 43,34%-kal emelkedett. A jól jövedelmező vásárokat a szentmihályiak is megirigyelték; 1906ban be is adták kérelmüket a főszolgabírónak, aki azonban a pacsai képviselőtestület véleményét is megkérdezte, minden jel szerint nemleges döntési javaslatot sugallva. A testület könnyen hagyta magát meggyőzni, hogy a Pacsán akkoriban tartott két országos és a csütörtöki hetivásár bőségesen kielégíti a szentmihályiak igényeit is, s a környéken rendezendő három országos vásár már veszélyeztetné „a külföldön is jó hírnévnek örvendő pacsai vásárok hírnevét. " 8 így aztán a szentmihályiak nem is kapták meg az engedélyt. Most derült ki, hogy mennyire jó helyek lakik a főszolgabíró! Még folyt a huzakodás a szentmihályiakkal, amikor a pacsai gazdák már felvetették: jó lenne az eddigi kettőnél több országos vásárt tartani. A körjegyző úgy fogalmazta meg igényeiket, hogy az élénkülő gazdaságban nagyon elterjedt a „göbölyözés" (marhahizlalás), a környék az értékes nyugati fajtákat tenyészti, és ha messze kell elhajtani a drága takarmányon felhizlalt állatokat, azok nagyon sokat veszítenek súlyukból. Gondoltak egy merészet, és egyszerre négy új országos vásár tartásának jogát kérték. Ezt bizonyára fehér asztal mellett döntötték el, mert a főszolgabíró azonnal melléjük állt, és amikor kiderült, hogy a minisztérium vonakodik teljesíteni a kérést, az alispánt és a főispánt is meggyőzte az ügy fontosságáról, és velük együtt utazott fel Budapestre. Az eredmény: a község megkapta a négy új országos vásárt. Ezért 252 Ft-ot kellett fizetnie. Nem is zúgolódtak ellene, pedig a kassza éppen üres volt, de a szegényalapból kölcsönvették a pénzt. Hamarosan könynyedén visszafizették a vásárok jövedelméből. Ezzel az eseménnyel hosszú időre kialakult a vásárok rendje. A fejlődés gondokat is okozott, de azt már helyben megoldották. A kereskedők és a felhajtott állatok számának erőteljes növekedése miatt egyre szűkösebbnek bizonyult a vásártér. Gyors intézkedések eredményeképpen hamarosan 1 holddal bővített terület várta a vásározókat. Ezt a szép fejlődést az első világháború évekre megszakította, csak 1917-től sikerült lassanként felújítani a híres vásárokat. A lakosság számának gyors növekedését nem követte szorosan sem a lakások száma, sem a lakótér növekedése. A mai ember számára már szinte hihetetlen, hogy 1900-ban az 1.445 fős lakosság összesen 221 házban élt. Ez azt jelentette, hogy 1 házra 6,5 fő jutott. A tűzbiztonság szempontjából javult a helyzet: 67 épületet már cserép- vagy bádogtető fedett, tizenhármat fazsindely vagy deszka, és már csak 141 kapott nád-, illetve zsúptetőt. 9 A valós helyzet ennél sokkal rosszabb volt, mivel mindössze 56 épület 98