Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Új század, régi és új gondok

zülük 46 jobbágy. Sok volt a háznélküli zsellér: 31 fő.

15 A határ is rossz minősítést kapott: nagyobbik része dombos, vízmosásos, másutt a Cseketói patak gyakran kiöntött, és nagy károkat okozott. Nagy baj volt, hogy a legelők rossz minősége miatt a teheneket csak 3 hónapig fejhették, akkor is kevés, napi 1 media tejet adtak, amely mértékegység bizonytalansága ellenére is valószínűleg csupán 0,42 litert jelentett, s ez bizony rendkívül kevés.

16 Többet tudunk meg a nem nemes népesség összeírásából, amely katonai célra készült 1842-ben. Eszerint a nem nemesek birtokában volt 69 ház. A keresztény férfilakosság közül tisztviselő 4 polgár, kézműves 9 nemesek szolgái 33 paraszt 40 mindennemű zsellér, lakos és kertész 168 fiúgyermek 173 nők általában 195 a fentiek száma összesen 622 a férfiak közül 1-17 éves 149 18-40 éves nős 5 nőtlen és özvegy 8 40 éven felüli 10 római katolikus 365 zsidó (férfi) 1-17 éves 46 18-40 éves nős 12 nőtlen és özvegy 3 40 éven felüli 4 az összeíráskor távol levő férfi az országban 12 ismeretlen helyen 10 \. gyarapodás: született 30, meghalt 32 fő. A település lakosságának létszámáról teljesebb képet adott az egyház összeírása, mely szerint: lakosság száma 848 ebből katolikus .660 izraelita 185 protestáns 3

17 76