Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Gazdasági és társadalmi változások a 18. században - Az úrbérrendezés

• Végül évente adtak egy pár „karvalmadarat". b) Nádasdv Imre jobbágyai szintén csak szóbeli megállapodás szerint fizettek árendát, telektől függően 3 vagy 4 forintot. Ezen kívül az alábbi kötelezettségeket teljesítették: • Az irtásföldek után földköblöt adtak abból, amit éppen termeltek. (A köböl változó mennyiséget jelentő űrmérték volt, az adott időpontban környékünkön 1 köböl 90 és 120 kg között volt.) 15 • A hegyvámot helybe szállították uruknak. • Adtak egy pár karvalyt, és fizettek 4 forintot. • Úgy nyilatkoztak, hogy egyéb adósságokkal nem terhelve, békességben élnek. c) Tekintetes Raiki Gábor emberei 2 forintot vagy 1 tallért fizettek házuk után, ezen kívül árendát, az irtásföldekről pedig 1 mérő gabonát adtak. Más teherről nem nyilatkoztak. d) Tekintetes Sümeghy Ferenc jobbágyai szintén a szokásjog szerint fizették terheiket. A házak után árendáztak (bérletet fizettek), és mivel nekik kevés földjük volt, 2 forintot fizettek. Az irtásföldek után 1 mérő terményt adtak uruknak. A kilenc kérdést úgy fogalmazták meg, hogy az adott válaszokból a ma embere is következtetni tud a korabeli termelésre, a termelési ágakra, a módra és a faluban lakók életkörülményeire egyaránt. Lényeges kérdés volt, hogy „Milyen haszonvételei vannak ezen Helységnek és határjának?" A válaszok összegezése: • A határ nagyobbik részében levő szántóföldeken búzát, rozst, árpát vagy tavaszi növényeket termeltek (az utóbbiakat nem nevezték meg). A domborzati viszonyoknak megfelelően „ki két vonyós marhával, ki néggyel szántja." • Tüzelő-és épületfájuk részben a pacsai határból, részben az isabori pusztából ingyen van. • A gabonát sem kellett messzire szállítani őrlésre. Az vallották: „Egy kis malmunk is a határban vagyon."

16 Valószínű, hogy a csekei malomról van szó. • Megelégedetten nyiltakoztak a bortermelés helyzetéről: „Szőlyő Hegyünk jó darab vagyon, az honnandi Borainkból és gyümölcsöseinkből magunknak jól használhatunk."

17 • Az állattenyésztés feltételei már sokkal szerényebbek voltak. „Legeltető és itató helyeink határunkban közönséges vagyon." Felsorolták azokat a hátrányokat is, amelyekben életfeltételeik javulásának gátló tényezőit látták. 60