Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Gazdasági és társadalmi változások a 18. században - Jobbágyok, urak, terhek
census: (A jobbágy által a földesúrnak fizetendő évi pénzszolgáltatás) Évente 2-5 Ft a jobbágytelek nagyságától függően. hosszúfuvar: 2-2 nap. Ez az uraság borának elszállítását szolgálta. A távolságot ugyan nem, de a szállítandó mennyiséget gyakran meghatározták: 4 marhával 10 akó bor. Aki ennél kevesebbet szállított, azt megbüntették. irtáspénz: Akkor kellett fizetni, ha ott már kaszálhattak. karókészítés: Egésztelkes és féltelkes jobbágy száraz, dőlt fából évi 200, a negyedtelkes 150, a zsellérek közül minden 3 fő 50 darabot köteles készíteni Pünkösdre. 1760-ban ez összesen 7.000 db-ot jelentett. mészárszék és kocsma: A község használatában voltak. A „kocsmaállás" a falué volt. robot: A szabályozásban nem esett szó róla. Igaz, abba beleegyeztek az Esterházyak, hogy a zalavári apát az irtásföldeken létesített szőlő után is beszedje a tizedet. 12 Ide kívánkozik az a megjegyzés, amit az 1768-ban keletkezett Urbárium hatására kötöttek az Esterházyak pacsai jobbágyaikkal, egyrészt a régi bizonytalanság megszüntetésére, másrészt azért, mert „a jobbágyok az Urbariális Robotozástul, sok egyéb terhük között, mellyekket a Publicumnak kel szolgálni, irtóztak." 13 Az új egyezség 6 pontból állt: • A kaszapénz 2 helyett 1 garas lesz; az új irtásföldekre 3 év szabadság jár. • Amely földekről irtáspénzt adtak, azokról ezután csak kilencedet fizessenek. • Az eddigi tizedszolgáltatás megmarad. • Minden évben 20 köböl (1 köböl « 33 kg) vetőmag alá való földet kötelesek megművelni és betakarítani. Ennek nagysága a mértékegységek szélsőértéke miatt szinte meghatározhatatlan. • Tartoznak 10 alkalommal levelet szállítani: „postát adni". • Hosszúfuvart annyit adnak, ahány „vonyós marhájuk van". Az összes többi terhek elmaradnak, de az uraság azt kéri, hogy „mindenkor hivek, engedelmesek legyenek", ha hívja őket, pénzért kötelesek elmenni urasági munkára. 58