Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Gazdasági és társadalmi változások a 18. században - Jobbágyok, urak, terhek

Gazdasági és társadalmi változások a 18. században Jobbágyok, urak, terhek A török kiűzése után az élet lassan kezdett visszazökkenni a rendes kerékvágásba. Az elmenekült jobbágyok és földesurak többsége visszatért. Nincsenek adataink nagyobb betelepülési hullámról, a falu megmaradt magyar anyanyelvűnek. A földesurak igyekeztek különböző kedvezményekkel visszacsalogatni jobbágyaikat, de az is előfordult, hogy néhányat felszabadítottak közülük. így kapott szabadságot Ács Balázs és három gyermeke Szaka Ádámtól és Györgytől. 90 tallérért örökre megválthatták 28 holdnyi jobbágytelküket, amely a következő dűlőkben helyezkedett el: „Safran szélben, Töttösi útiban, Valusban, Szölö hegy uttiban, Kamadon, Fiz kútnál, Széna rete mellett". A telekhez tartozó rét „a Koma kuttián ('Koma kútján') fölül az Bottod mellett van".

1 A jobbágyok többségének azonban nem volt ilyen szerencséje; az ő körülményeik ugyanazok maradtak, csak terheik változtak gyakran, mivel uraik is cserélődtek. A falu birtoklásáért folytatott korábbi ádáz harcok alábbhagytak, a határ azonban soha nem került egyetlen földbirtokos kezébe. Talán ez volt az itt élők szerencséje, mert a különböző földesurak néha egymás ellenére is adtak kedvezményeket a jobbágyoknak, és a robotot sem hajtották túlságosan, mivel nem jöttek létre nagy majorsági birtokok. Ezért a hódoltság korához képest jelentős javulás következett be, hiszen akkor a török földesurak is megkövetelték a magukét: szedtek pénzt, vajat, lisztet és szénát is, de gyakran fuvarra is kirendelték a jobbágyokat. Egy 1699-es összeírás szerint a faluban már 19 adózó jobbágycsalád élt, a határt 70 igásállattal művelték, volt 19 kaszásnyi rétjük és 150 kapásnyi szőlőjükön 327 akó bor termett.

2 Egy év múlva az úrbéri összeírás szerint már 140 hold volt a szántó, és a megművelt szőlőterület 250 kapásnyira növekedett.

3 Ez az összeírás érdekes adattal szolgál: az derül ki belőle, hogy az öszszeírt lakosok fele-fele arányban katolikusok és lutheránusok. Minthogy ezek a számadatok később sehol nem találhatók meg, a népességben alig vannak a katolikusokon kívül más vallásúak, el kell fogadnunk Degré Alajos állítását, miszerint az Esterházyak erőszakos katolizálási törekvési miatt a lutheránusok egyszerűéin elhagyták a falut.

4 53