Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A török idők

kedvezményt biztosítottak a jobbágyoknak. Az Esterházyak 1658-ban 18 évi szabadságot adtak szőlőtelepítésre. Ez volt a legtöbb, később már ők is elegendőnek tartották a 12 évet. Az egyház még messzebbre látott: a kapornaki apátságban ez a kedvezmény 25 év volt. Föl is kerekedtek a pacsai jobbágyok, elmentek Gallos Gergely apáthoz, és közbenjárását kérték a telepítésért járó szabadság mértéke megnövelésének ügyében. Az apát hajlandó is volt támogatni kérésüket, és e tárgyban levelet írt Nádasdy Boldizsárnak: „tudgia kegielmed, minemö niomorusággal kölletik nekik az sok húzok voniok miat epiteniek, jobb, hog epulion az Kegielmed iosaga hagysem pustuljon enis kérem Kegielmedet, ha töbre nemis de huz estendeighlen való szabadsagh levelet adion nekik".

16 Az eredményt nem ismerjük, de az apát kérése valószínűleg nem volt elég hatásos, mert 12 évnél hosszabb időre szóló mentességről nem került elő forrás. Úgy látszik, ez a jobbágyoknak is megérte. Szükség is volt a mentességre, hiszen Darabos Lászlónak 1665-ben mindössze két jobbágya volt a faluban, és a hiányt telepítéssel igyekezett pótolni. Két év teljes mentességet adott a betelepülőknek.

17 Az új telepítésű szőlők még egy nagy előnyt biztosítottak művelőiknek: ha nemesi birtokon létesítették az ültetvényt, arról nem tartoztak az egyháznak - jelen esetben a zalavári apátságnak -, dézsmával. Ha valaki mégis megadta volna azt, annak a szőlőbirtoka visszaszállt az uraságra. Amikor egy-egy telepített szőlő kedvezménye lejárt, szerződésben szabályozták, hogy a gazdák attól kezdve mennyi hegyvámot fizessenek. Ezekben a szerződésekben közvetlen utalások találhatók a korabeli állapotokra és történésekre, például arra, hogy 1658-ban a pacsai hegyen puszta szőlők is voltak, „a hatalmas ellenségek miatt elpusztítván".

18 Ebből következtethetünk a féktelen dúlásra, amely nemcsak a falut, hanem a szőlőhegyet is tönkretette. 1676-ban az Esterházyak puszta szőlőjének helyén 28 gazda kezdte el fizetni a hegyvámot, ami a területtől függően 1 pinttől 3 vödörig terjedt. A híg űrmértékek korabeli arányai: 1 akó = 5 vödör 1 vödör = 4 pint 1 pint = 4 icce 1 icce = 2 messzely

19 A szőlőtelepítés a falu életképességét is jelzi. Akkori lakóinak a nagyon nehéz és változó körülmények ellenére is volt bátorságuk maradni vagy viszszatelepülni. Ennek eredménye, hogy amikor Buda felszabadítása (1686) 50